A Szent Vér saját ünnepe Magyarországon korábban augusztus 8. volt. Az ünnepet IX. Pius pápa 1849-ben az egész Egyház számára előírta július elsejére. Ezután július a Szent Vér hónapja lett. Így az egész júliust a Szent Vér tiszteletének lehet szentelni, arra buzdítván a híveket, hogy mélységében elmélkedjenek Jézus áldozatán, hogy vérét ontotta az emberiségért.
Jézus Vére litánia
Hitetlenkedve fogadta Jézus feltámadásának hírét. Ez a hitetlenség a feltámadt Krisztus előtt semmivé vált, és így vallotta meg az Egyház húsvéti hitét: „Én Uram, én Istenem!” Életéről nem tudunk semmi biztosat azon kívül, amiről az evangélium hírt ad. A hagyomány szerint India népeinek hirdette az evangéliumot. Edesszában a VI. századtól kezdve július 3-án emlékeznek meg holttestének átviteléről.
Nagy Szent Gergely pápának az evangéliumokról mondott szentbeszédeiből
A tizenkettő közül az egyik, Tamás vagy melléknevén Didimusz, nem volt velük, amikor megjelent nekik Jézus (Jn 20, 24). Ez az egy tanítvány tehát távol volt. Visszatérve hallotta, hogy mi történt, de a hallottakat nem akarta elhinni. Amikor ismét eljött az Úr, a hitetlen tanítványnak megmutatta oldalát, majd odanyújtotta neki kezét is, hogy érintse meg. Sebhelyeinek megmutatásával begyógyította Tamás hitetlenségének sebét. Szeretett testvéreim, vajon mit gondoltok ezek láttán? Talán azt hiszitek: véletlen volt az, hogy ez a választott tanítvány éppen azon a napon távol volt, és azután visszatérve hallotta a történteket, de a hír vétele után is kételkedett, és kételkedő lélekkel érintette Jézust, sebeit megérintve pedig már hitt?
Bizony nem véletlen volt ez, hanem az isteni Gondviselés műve. Az isteni irgalom csodálatos módon úgy intézte, hogy amikor a kételkedő tanítvány megérintette a sebhelyeket Mesterének és Urának szent testén, ugyanakkor begyógyítsa bennünk is hitetlenségünk sebeit. Több haszna lett hitünknek Tamás hitetlenségéből, mint a hívő tanítványok hitéből, mert míg a sebek érintése visszavezeti őt a hitre, a mi lelkünk azalatt minden kételkedést elvetve megszilárdul a hitben, így lett tehát a kételkedő és a sebeket megtapintó tanítvány a megtörtént feltámadás tanúságtevője.
Megérintette a sebeket, és felkiáltott: Én Uram, én Istenem! Jézus csak ennyit mondott: Hittél, Tamás, mert láttál (Jn 20, 28). Amikor Pál apostol azt írja, hogy a hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk (Zsid 11, 1), akkor egészen világosan érthető, hogy a hit olyan dolgokról ad szilárd meggyőződést, amelyeket nem lehet látni. Amit ugyanis látni lehet, az már nem a hit, hanem a megismerés tárgya. Akkor pedig miért mondja az Úr Tamásnak, miután látta és tapintotta őt, hogy hittél, mert láttál? Azért mondja, mert más volt az, amit látott Tamás, és más az, amit hitt. Hiszen a halandó ember nem láthatja az istenséget. Tamás az embert látta, és Istent vallotta meg, amikor felkiáltott: Én Uram, én Istenem! Látása alapján hitt tehát Tamás, aki valóságos embert tapasztalt meg érzékszerveivel, és azt a láthatatlan Istennek vallotta felkiáltásával.
Nagyon örvendetes az, amit ezután mondott az Úr: Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek (Jn 20, 29). Ebben a kijelentésben ugyanis kifejezetten rólunk van szó, akik őt teste szerint nem látjuk, de szívünkben megvalljuk. Igen, rólunk van szó, de csak akkor, ha hitünk szerint élünk. Mert csak az hisz igazán, aki cselekedeteivel tesz tanúságot hitéről. Akik nem így tesznek, akiknek csak a nevük hívő, azoknak mondja Pál: Hangoztatják, hogy ismerik az Istent, de tetteikkel megtagadják (Tit 1, 16). Ezért mondja Jakab is: A hit, ha tettek nem származnak belőle, magában holt dolog (Jak 2, 17).
Mária Gábriel főangyaltól tudta meg, az angyali üdvözletkor, hogy idős rokona, Erzsébet áldott állapotban van. Azonnal útra kelt, hogy a nehéz napokban Erzsébet segítségére lehessen, aki Keresztelő Szent Jánost hordta a szíve alatt.
E mai ünnep tartalma az a három hónap, amit Mária Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult („repesett”) a magzat.
Mária pedig elénekelte csodálatos hálaénekét, a Magnificatot.
„Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben,
mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát.
Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék,
mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik.
Hatalmas dolgokat művelt karja erejével,
szétszórta a gondolataikban kevélykedőket.
Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt.
Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat.
Felkarolta szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról,
amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre.” (Lk 1,46–55)
Sarlós Boldogasszony aránylag kései Mária-ünnep. A ferencesek kezdték ünnepelni és terjeszteni a 13. század folyamán július 2-án, a Keresztelő Szent János születésének nyolcadát követő napon. Az egész Egyházra VI. Urbán pápa terjesztette ki, majd IX. Bonifác 1389-ben vigíliával és nyolcaddal egészítette ki. IX. Pius az ünnepet május 31-re helyezte, a világegyház ma is ezen a napon üli meg.
(Forrás: Magyar Kurír)
Június 30-án, vasárnap – az esti szentmise és litánia után – 19.15 órától imaestet szervezünk a gyermekek megtéréséért, gyónási lehetőséggel, szentségimádással, zenés dicsőítéssel, elmélkedéssel.
Mindenkit nagy szeretettel várunk!
A pusztában kiáltónak szava
Keresztelő Jánosnak sajátos módon megszentelt születését ünnepli az Egyház. Nincs is más a szentek között, akinek a születése napját ünnepélyesen megülnénk. Megünnepeljük Keresztelő Jánosét, és megünnepeljük Krisztus Urunkét. E tény mellett szó nélkül elmenni nem lehet. De ha történetesen nem is tudjuk e tény nagy jelentőségét teljesen megmagyarázni, akkor annál inkább igyekezzünk majd nagyobb lelki haszonnal ennek a mélyére hatolni. Keresztelő Jánost egy idős, meddő asszony hozza a világra, Krisztus Urunkat pedig egy fiatal Szűz.
János apja megnémul, mert nem hiszi, hogy majd fia születik. Krisztus születését hittel fogadja a Szűz, és hite által foganja méhében. Ezzel elétek tártam elmélkedésünk témáját. Azt azonban már előre is megmondom, hogy sem tehetségünk, sem időnk nincs ennek a nagy misztériumnak minden mélységét kifürkészni, de majd jobban megtanít erre titeket a Szentlélek, aki bennetek szól, még ha én nem is vagyok köztetek. Megtanít az, aki gondolataitokat vezérli, akit a szívetekbe fogadtatok, akinek templomává lettetek.
Keresztelő János átmenet az Ó- és az Újszövetség között. Hogy ő valamiképpen ilyen határ, azt maga Urunk is megmondotta: A törvény és a próféták Keresztelő Jánosig tartottak (Lk 16, 16). Az Ószövetséget személyesíti meg, de egyben ő az Újszövetség hírnöke is. Mint az Ószövetség megszemélyesítője, öreg szülőktől születik; viszont mint az Újszövetség megszemélyesítője, már anyja méhében prófétál. Még meg sem született, amikor Szűz Mária látogatásakor már ujjong anyja méhében. Már ekkor, születése előtt megkapta küldetését. Már ekkor, mielőtt meglátta volna Jézust, nyilvánvaló lett, hogy ő Krisztus előfutára. Isteni dolgok ezek, és az emberi gyarlóság mértékét meghaladják. Azután megszületik. János lesz a neve, és atyjának megoldódik a nyelve. Most nézzük a képek mögött a jelentést.
Zakariás hallgat. Elveszti hangját mindaddig, amíg meg nem születik János, az Úr előfutára, hogy megoldja a nyelvét. Hát Zakariás némasága nem rejtett jövendölés-e? Mielőtt Krisztus tanítani kezdett volna, a jövendölések mintegy rejtettek voltak, és pecséttel lezártak. De megnyílnak az ő eljövetelével. Megnyílnak, és érthetők lesznek annak eljöttével, akit megjövendöltek János születésekor. Zakariás ajkának megnyílása ugyanazt jelenti, mint amit a templom függönyének kettéhasadása Krisztus kereszthalálakor. János, ha csak önmagát hirdette volna, Zakariás ajkát ugyan meg nem nyitotta volna. Megoldódik azonban ez a nyelv, mert megszületik a szó. Jánostól kérdezték ugyanis, amikor már hirdette az Urat: Ki vagy te? (Jn 1, 19) Mire ő azt felelte: A pusztában kiáltó szó vagyok (Jn 1, 23). János a szó, az Úr pedig, aki kezdetben volt az Ige (Jn 1, 1). János a mulandó szó, Krisztus a kezdetben létező örök Ige. (Szent Ágoston)
Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: „Keljünk át a túlsó partra.” Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és megkérdezték: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: „Hallgass el, nyugodj meg!” A szél elállt, és nagy csendesség lett. Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?” Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: „Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”
Mk 4,35-41
Abban az időben:
Jézus az ő tanítványaival elment haza. Ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még evésre sem maradt idejük. Amikor rokonai ezt meghallották, odamentek, hogy elvigyék őt. Az a hír járta ugyanis, hogy megzavarodott.
Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek, azt mondták: „Belzebub szállta meg”, és: „A gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.”
Ám ő magához hívta őket, és példabeszédekben szólt hozzájuk: „Hogyan űzhetné ki a sátán a sátánt? Ha egy ország meghasonlik önmagával, az az ország nem maradhat fenn. Ha egy család meghasonlik önmagával, az a család nem maradhat fenn. Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlik önmagával, akkor nem maradhat fenn, hanem elpusztul. Az erősnek házába nem törhet be senki, és nem ragadhatja el a holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erőset; így viszont már kirabolhatja a házát.
Bizony, mondom nektek, hogy az emberek fiainak minden bűnt megbocsátanak, és minden káromlást, bárhogyan is káromkodnak. De aki a Szentlelket káromolja, az soha nem nyer bocsánatot, azt örökös, bűn terheli.” (Azért mondta mindezt Jézus), mert azt terjesztették: „Megszállta a tisztátalan lélek.”
Közben anyja és testvérei is odaértek. Megálltak kint, üzentek érte és hívatták. Körülötte tömeg ült. Azt mondták neki: „Anyád és testvéreid keresnek téged odakint.”
Ő így válaszolt: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?” Azután végighordozva tekintetét a körülötte ülőkön, ezt mondta: „Íme, ezek az én anyám és az én testvéreim! Mindaz, aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám!”
Mk 3,20-35
A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, a teljes ártatlanság, valamint a megtestesült Ige és a megváltott ember iránti anyai szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a Szeplőtelen Fogantatás és az istenanyaság.
Ezt az emléknapot Jézus Szentséges Szívének főünnepe után tartja az Egyház.
A fatimai jelenésekben a Szűzanya kifejezetten kérte Szeplőtelen Szíve tiszteletét, és a világ fölajánlását a Szeplőtelen Szívnek. Szent II. János Pál pápa 1981. június 7-én a konstantinápolyi zsinat 1600-adik és az efezusi zsinat 1550-dik évfordulója alkalmából akarta megtenni e fölajánlást. Az ellene 1981. május 13-án elkövetett merénylet után a Santa Maria Maggiore bazilikában hangfelvételről hangzott el a fölajánlás, melyet 1982. május 13-án Fatimában, 1984. március 25-én Rómában, és 2000. október 8-án a világegyház összes püspökeivel együtt Rómában megismételt.
A Szent Szűz Szíve iránti tiszteletünket kifejezhetjük például az elsőszombatok rendszeres megtartásával.
Érdemes tudnunk arról is, hogy az úgynevezett kettős nagykilenced azt jelenti, hogy egymással párhuzamosan, egyszerre végezzük a kilenc elsőpéntek és az elsőszombatok megtartását. Ilyenkor természetesen elég az egyik napon meggyónnunk, ha közben nem követünk el súlyos bűnt. A kettős nagykilenced további bőséges kegyelmekkel jár. Végezzük minél többen rendszeresen az elsőpénteki és elsőszombati engesztelést, mert így sok kegyelmet kaphatunk önmagunk és mások számára.
Az elsőszombatok megtartásához Jézus összesen 33 ígéretet kapcsolt. Ezek közül most csak néhányat emelünk ki itt:
1. Mindent, amit a lelkek Szívemtől Anyám Szíve által kérnek, amennyiben megfelel az isteni rendnek, és ha bizalommal kérik tőlem, megadom nekik, már a kilenced ideje alatt is.
2. A családjukban egyetértés fog uralkodni, és állhatatosak lesznek az igaz hitben.
3. Az édesanyák Anyám különleges oltalmát élvezhetik, és mindent elnyernek, amit önmaguk vagy gyermekeik számára kérnek.
4. A szegények otthont és élelmet kapnak.
5. A bűnösök megtérnek, akkor is, ha a kilencedet egy másik személy végzi el értük.
6. Aki ezt a kilencedet a kegyelem állapotában végzi el, nem sérti meg többé Szívemet semmilyen súlyos bűnnel egészen haláláig, ez különösen vonatkozik a gyermekekre.
7. Az a lélek, aki őszintén megtér, elkerüli nemcsak az örök kárhozatot, de a tisztítóhely szenvedéseit is.
8. Ha a szülök, vagy bármely más családtag végzi el a nagykilencedet, egyetlen gyermekük és semmilyen más családtagjuk sem fog elkárhozni.
9. Akik elveszítették a hitüket, ismét megtalálják, és az eltévelyedettek visszatalálnak az igaz Egyházba.
10. Az egyházi rend tagjai és a szerzetesrendek tagjai hűségesek maradnak hivatásukhoz. A hűtlenek elnyerik a bűnbánat kegyelmét, és visszatérnek hivatásukhoz.
11. A szülők és az elöljárók különleges segítséget kapnak nemcsak a lelki, de az anyagi feladataikhoz is.
12. Az ítéletkor Édesanyám különleges oltalmában részesülnek.
Ó Mária jósággal teljes Szeplőtelen Szíve,
Mutasd meg irántunk való szeretetedet.
Ó Mária add, hogy szíved lángja leszálljon minden népre!
Mérhetetlenül szeretünk Téged!
önts szívünkbe igaz szeretetet, hogy
szívünk sóvárogjon utánad.
Ó szelíd és alázatos szívű Mária,
emlékezz meg rólunk, amikor vétkezünk.
Te tudod, hogy mi emberek bűnösök vagyunk.
A te szent és anyai szíved által
gyógyítsd meg minden lelki sebünket.
Tégy minket képessé arra,
hogy szemléljük a te anyai szíved jóságát,
és szíved lángja megtérésre vezessen minket. Ámen.
Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária Szívében méltó hajlékot készítettél a Szentlélek számára. Add jóságosan, hogy a Szent Szűz közbenjárására dicsőséged templomává lehessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Június 7-én, első pénteken, Jézus Szíve főünnepén egész napos szentségimádást tartunk.
Szentmisék reggel 7 órakor, délben 12 órakor és este 18 órakor lesznek.
A délben kezdődő szentmise előtt rózsafüzért, utána litániát imádkozunk.
Az esti szentmise után Jézus Szíve tiszteletére litániát imádkozunk.
Szeretettel hívjuk és várjuk a Kedves Testvéreket!
Jézus szíve Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe. Jézus szívének átszúrása és oldalának megnyitása jelképezi szeretete végtelenségét, a Szentlélek elküldését és a szentségek forrását, erejét.
349 esztendővel ezelőtt, 1675. június 15-én, úrnapja nyolcadán Alacoque Szent Margit-Mária vizitációs apácának látomásban volt része, amelyben a megváltó megbízta azzal, hogy gondoskodjon Jézus Szívének ünnepéről. IX. Piusz pápa 1856-ban Jézus Szíve ünnepét az egész Egyházra kiterjesztette. A főünnep napja a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntek. Ezenkívül Jézus Szívét ünnepeljük minden elsőpénteken és június havában.
Mindenható Istenünk, dicsőítve magasztaljuk szeretett Fiad Szívét, és megemlékezünk arról, hogy mennyi jótéteménnyel mutatta meg irántunk való szeretetét. Add, hogy ajándékaid mennyei forrásából, szeretett Fiad Szívéből elnyerjük bőven áradó kegyelmedet. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.