Kettős ünnep az Esztergomi Ferences Gimnáziumban:

85 éves az iskola!

Domborművet avattak P. Dr. Huszár Jeromos volt igazgatónak, a „2003-as év Zalai emberének”

Amikor 2006-ban a kiderült, hogy Zalaegerszegre kerülök, akkor néztem a honlapon, hogy itt lakik P. Dr. Huszár Jeromos, akkor 90 év fölött járó testvérünk. Gondoltam, hogy doktor is, iskolaigazgató is volt, biztosan nagyon komoly és szigorú! Aztán persze hamar kiderült, hogy tőle kedvesebb és mosolygósabb embert alig-alig találni. Egy élő történelem, aki nagy történelmi időket ért meg.

Hogyan is kapcsolódik össze élete a gimnáziumunkkal, vagy ahogy sokan emlegetik a „Frankával”?

Franka! Magyarországon 1950-ig 33 ferences iskola működött, ebből csak kettő maradhatott meg ’50-ben: a szentendrei és az esztergomi. 1775-ben a megszüntetett jezsuiták vizivárosi gimnáziumát vette át a Rendtartomány, mely 1779-ben a mai helyére a Bottyán János utcába költözik. 1791-ben a gimnáziumot átveszik a bencések. A Szűz Máriáról nevezett Rendtartománynak a XX. században szüksége volt egy olyan gimnáziumra, ahol a rendbe jelentkező fiatalokat taníttatni tudják, érettségit tudnak biztostani neki. A gondolat támogatói Buttykai Antal, Hársligethy-Vinkovits Viktor, Weiss Rihárd és Nagy Arisztid atyák voltak. 1927-től folyamatosan alakul ki az intézmény, először a veszprémi kollégium beköltözésével, majd a Szent Antal Kollégium létrehozásával (1928). Hozzáfognak az iskola alapításához, az épület átépítéséhez, a Prímás szigeten telket vásárolnak. Az első Veni Sancte 1931. szeptember 8-án volt. Az lelki és fizikai építkezés tovább folytatódik a következő évek folyamán.

Huszár Jeromos 1915. december 2-án született Egyházasrádócon, édesanyja tizedik gyermekeként. Nyolc esztendeig volt bencés diák, ebből négy évet Esztergomban töltött, majd Pápára került. A ferences rendbe jelentkezett, Búcsúszentlászlón volt novícius. 1937-ben Salzburgban tanul filozófiát, majd a Pázmány Péter Egyetemen. 1941. június 8-án Zadravecz István ferences püspök szenteli pappá. A szegedi kolostorban lakik, és 1943-ban az egyetemen kitűnő eredménnyel doktorál. 1944-től kezdve tanít a Frankában történelmet és földrajzot, s egyben prefektus is. Az 1950-es feloszlatás után vállalta tanítást, így Esztergomban dolgozhatott. 1965-1974-ig volt igazgató, de 1990-ig tanított az intézményben. Nevelői tevékenységét Pro Urbe Esztergom díjjal tüntették ki, az oktatási minisztériumtól pedig megkapja az Eötvös-díjat.

Elmer István (1970/B) így emlékezett vissza rá: „Természetes módon tudott csöndes lenni. Szelíd mosolyával hallgatta a felelőt, s ha valaki nem készült, s csak nyögvenyelősen mondott valamit, vagy alig szólalt meg, azzal a szeretetteli mosolyával – nem volt ebben kifigurázás, leértékelés, megszégyenítés, nem, nem, egyáltalán nem! –, alig hallhatóan annyit mondott: elég. Jeromos atya, ha rossz jegyet kellett adnia, ezzel a pedagógiai-szerzetesi magatartásával nem bénította meg a felelőt, nem távolította el a tárgytól, gesztusa azt közvetítette: most ennyi – elég –, de legközelebb több lehet az elég. (…) A ballagási ünnepségen így szólított-búcsúztatott minket, szép szenvedéllyel: – Gyöngyvirágos fiaim! S ebben benne volt négy esztendő folyamatos valósága: ahogyan szeretett minket.”

A ferences öregdiákok felvetették, hogy szeretett tanáruknak és igazgatójuknak emléktáblát kellene emelni az intézményben. A gondolatot magáévá tett Tokár János egykori igazgató. Az öregdiákok Franka-napján felvetette a kérdést, és egyhangúlag támogatták az ötletet. Fel is kérték Szabó Géza szegedi (1958-ban érettségizett) származású ötvösművészt, éremkészítőt, aki fiával Szabó Tamással és Kovács Zoltánnal, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem legtehetségesebb hallgatója, elkészítették a domborművet. A tervek és a gipszminta benyújtása, elfogadása után 3 hónap alatt el is készítették az alkotást. Anyaga bronz, carrarai márványlapra felhelyezve. Az avató ünnepséget múlt vasárnapra – 2016. szeptember 11- hirdették meg, melyre az öregdiákok közössége mellett meghívták Huszár Sándort (P. Jeromos unokaöccse) és családját.

Az esemény fél 10 órakor kezdődött, amikor P. Lukovics Milán igazgató iskolatörténeti visszaemlékezést tartott, majd Horányi László (1969-ben végzett) színművész emlékeiből idézett fel. 11 órakor szentmisével folytatódott a megemlékezés, melynek főcelebránsa P. Dr. Tóth Damján volt.

Hegyi László államtitkár (1987-es) öregdiák és Pinnyei Szilárd (1959-humán) megemlékezése után leplezték le és koszorúzták meg a domborművet.

Az ünnepség a szigeten közös ebéddel, piknikezéssel, és sportrendezvényekkel zárult.