Nagy Konstantin császár rendeletével 313-ban szabaddá vált a kereszténység. Ezt követően a keresztények nagy tisztelettel fordultak a vértanúk felé, akik az üldöztetés során életüket áldozták. Tiszteletükre templomokat építettek, sírjaik fölé bazilikákat emeltek és kialakult a szentek kultusza. De nemcsak őket tiszteljük szentekként, hanem azt a sok-sok millió lelket is, akik életükben Istent megdicsőítették és megigazultan haltak meg, tehát nem szorulnak már rá az egyház közbenjáró segítségére a tisztítóhelyen. Az ő lelkük a mennyben van, ők adják az egyház megdicsőült részét, ők közben tudnak értünk járni. Fontos tudni, hogy mindenszentek alatt nemcsak az egyház által szentté avatott személyeket értjük, hanem mindazokat, akik Istent megdicsőítve az életükben, megigazultan haltak meg.

A nyugati egyházban az ünnep kezdetét 609-re vezetik vissza, amikor IV. Bonifác pápa a római Pantheont keresztény templommá szentelte, és Szűz Máriának, valamint az összes keresztény vértanúnak ajánlotta, neve pedig Santa Maria Rotonda lett. 800 körül III. Leó pápa sok vértanú-ereklyét hozatott a Pantheonba a katakombákból, titulusa azóta Vértanúkhoz címzett Mária-templom. IV. Gergely pápa 830. november 1-jén itt ülte meg először az összes szentek ünnepét, ettől az időponttól létezik a Mindenszentek ünnepe az egyházban.

A clunyi bencés szerzetesek már a X. században ezen a napon emlékeztek meg az összes megholtról.

XV. Benedek pápa 1915. augusztus 10-én adott engedélyt rá, hogy ezen a napon minden pap három szentmisét végezhessen az elhunytakért.

Az elsőt a saját szándékára, a másodikat az összes megholtért, a harmadikat a Szentatya szándékára.

Aki ezen a napon áhítatos lélekkel kápolnát, templomot, temetőt látogat, és ott Hiszekegyet, Miatyánkot és Üdvözlégyet imádkozik, teljes búcsút nyerhet a tisztítóhelyen szenvedő lelkek javára.

2019 novemberében a Szombathelyi Egyházmegyébe látogat a Missziós Kereszt. Egy hónap alatt tíz helyszínen lesz látható Ozsvári Csaba ötvösművész munkája, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma. A három méter magas kereszt hazánk számos településén megfordult már. A Missziós Kereszt hetedik állomása a zalaegerszegi Mária Magdolna Plébániatemplomban lesz, ahol november 22-25. között láthatják a hívek. A Missziós Kereszt útjáról és eseményeiről további információ a NEK honlapján olvasható.

Szent II. János Pál pápa rendeletére minden év október harmadik vasárnapján, idén október 20-án tartja katolikus egyházunk a missziók világnapját. 

A misszió minden korban, így napjainkban is Jézus és az apostolok szolgálatának, munkájának folytatását jelenti a Szentlélek erejében.

„Kísérd Uram, misszionáriusaidat az evangelizációra váró területekre, add ajkukra a megfelelő szavakat, gyümölcsöztesd fáradozásukat” (Szent Henry Newman)

Szűz Mária, az Egyház Anyja, az evangelizáció Csillaga kísérje az evangélium minden misszionáriusát.

Imádság

Szentlélek Isten, akit Urunknak és Éltetőnknek vallunk! Te egykor nagy lelkesedéssel töltötted el az apostolokat, hogy elinduljanak tanúságot tenni Krisztusról és hirdetni az örömhírt. Segítsd a világon mindenütt a keresztényeket és a keresztény közösségeket, hogy az Úr Jézustól kapott küldetésüket teljesítsék, és minden népnek hirdessék az evangéliumot! Segíts minket, hogy ne lankadjunk a hit terjesztésében, hanem nagy buzgósággal végezzük szolgálatunkat az emberek üdvössége érdekében és Isten dicsőségére!

Forrás: Horváth István Sándor (Evangélium365)

Szeretettel várjuk a kedves testvéreket a Mindszenty-kertben adományból felépített Lourdes-i barlang ünnepélyes megáldására, amelyre vasárnap, október 13-án a fél 10-es szentmisét követően kerül sor.

Az utód nélkül maradt király 1038. aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján felajánlotta hazánkat Szűz Máriának: „ Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából, 1896-ban engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünnepet az ország részére (október második vasárnapján). Az ünnepnapot X. Pius pápa 1914-ben áttette október 8-ára.

Mindszenty bíboros mondta: „Hazánk ezeréves fennállása a legnagyobb talány. Nem omlott össze annyi történelmi pörölycsapás alatt. Kiépült irtózatos sebeiből, pedig elfolyt a vére. Ám betegágyánál életmentő édesanyja őrködött: a Magyarok Nagyasszonya. És ha a ma magyarját valami fenntartani és vigasztalni tudja, csak ez a történelmi gondolat lehet!” (Budapest, 1946. május 25.)

Október a rózsafüzér hónapja egyházunkban, október 7-e Rózsafüzér Királynője emléknapja.

 „Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?” 

(Részlet II. János Pál pápa beszédéből, melyet a pompeji Rózsafüzér Királynője-szentélyben mondott 2003 októberében)

(Forrás: Magyar Kurír)

Fotó: Pezzetta Umberto/Zalai Hírlap

Október 2-án, Szent Őrangyalok napján délelőtt érkezett templomunkba a Nemzetközi Szent Család Szövetség nővéreinek kíséretében a fatimai vándor Szűzanya szobor. Bevonuláskor elől vitték a feszületet, utána következett Jézus Szent Szívének és a Szűzanya Szeplőtelen Szívének a képe, majd a kármelita skapuláre, a rózsafüzér és a korona, majd legvégén a vándorszobor. A templomban Grácián atya a Szűzanya kezébe tette a rózsafüzért, a skapulárét, majd megkoronázta. A szentmise kezdetéig a Rózsafüzértársulat tagjainak vezetésével a rózsafüzért imádkoztuk. Délben, az Úrangyala imádság után kezdődött ünnepi szentmisét Grácián atya celebrálta. Homíliájában elmondta, hogy a legbiztosabb menedék Jézus Szentséges Szíve és Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, mindenünket ajánljunk e két szív oltalmába. A szentmise végén kezünkbe kaptuk Jézus Szent Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének a képét, és elmondtuk a kép hátán található felajánló imát: Felajánlás a názáreti Szentcsaládnak, majd a jelenlévőkre feladták a megszentelt  skapulárékat. Csendes, engesztelő imaóra és az irgalmasság rózsafüzérének elimádkozása után vettünk búcsút Szűzanya kegyszobrától. Csodálatos, kegyelemmel teljes napot kaptunk. Az Ég összeért a Földdel! Köszönjük Szűzanya!

Grácián atya homíliája itt meghallgatható.

Templomunkban október 3-án csütörtökön, az esti 6 órás szentmise után megemlékezünk Assisi Szent Ferenc boldog haláláról, Tranzitusáról.

Előtte ünnepélyes zsolozsmát imádkozunk.

Az ünnepre és az azt követő agapéra szeretettel várjuk a testvéreket!

„Istenünk, ki Szent Ferencnek megadtad, hogy a szegénységben és az alázatosságban hasonlóvá váljék Krisztushoz, engedd kérünk, hogy az ő nyomdokain haladva követhessük Fiadat és örvendező szeretettel egyesülhessünk veled!” 

Szentírás vasárnapján különös tisztelettel vesszük kézbe a Bibliát. Isten élő szavára figyelünk: eligazít az élet kérdéseiben, útmutatást ad az igazi életre való nevelésre (vö. 2Tim 3,16).

Olvasása legyen mindennapos az életünkben, nélküle Jézus Krisztust nem ismerhetjük meg, mert „aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust” – írja Szent Jeromos. A Szentírás Isten „szerelmes levele” hozzánk. Ezt ünnepeljük most vasárnap, és hálát adunk Istennek, hogy szólt hozzánk, utat mutatva az üdvösség felé, melyre minden ember hivatalos.

Legyen a Biblia mindannyiunk számára eleven örökség, egyéni és közösségi életünk megtartója, erőforrása.