XI. Piusz pápa 1925-ben rendelete el az Egyházban Krisztus királyságának ünnepét. Döntésében a Szentírás tanítására támaszkodott. Izajás próféta megjövendölte a Megváltóról: Messzire kiterjed uralma és országában mindig béke  lesz (vö. Iz 9,6).

A zsoltárokban pedig ezt olvassuk: Uralkodni fog tengertől tengerig és hódolnak előtte a föld lakói (vö. Zsolt 71,8-9).

Az ünnepet az utolsó évközi vasárnapon ünnepeljük. 

Csodálatos ez a Király, aki lemondott a hatalom minden külső jeléről, az uralkodás, az erő és a gőg minden eszközéről. Különleges Király ez! Mennyire vágyakoznia kell rá a modern embernek, aki belefásult a hatalom gyakorlásának olyan rendszereibe, amelyek elnyomással és erőszakkal sújtják polgáraikat. Milyen csodálatos Király Jézus Krisztus, aki eleve elutasítja az ember ilyesfajta irányítását. (II. János Pál pápa)

November 23-án szombaton 17.00 és 18.00 óra között közösen imádkozunk a világ minden részén szentségimádást végzőkkel.

Szeretettel hívunk és várunk mindenkit!

November hónapban minden nap az esti szentmisét szeretteinkért mutatjuk be. A templomban kitett borítékokban található lapokra lehet felírni mindazok nevét, akikért az imádságot kérik.

Imádkozzunk elhunyt szeretteinkért!

Szűzanya ígérete a Szeretetláng lelki naplóban november hónapra: „Bármikor Szeretetlángomra hivatkoztok, és három Üdvözlégyet tiszteletemre elimádkoztok, minden alkalommal egy lélek szabadul ki a tisztítótűzből.” (Lelki napló II/16.) 

Nagy Konstantin császár rendeletével 313-ban szabaddá vált a kereszténység. Ezt követően a keresztények nagy tisztelettel fordultak a vértanúk felé, akik az üldöztetés során életüket áldozták. Tiszteletükre templomokat építettek, sírjaik fölé bazilikákat emeltek és kialakult a szentek kultusza. De nemcsak őket tiszteljük szentekként, hanem azt a sok-sok millió lelket is, akik életükben Istent megdicsőítették és megigazultan haltak meg, tehát nem szorulnak már rá az egyház közbenjáró segítségére a tisztítóhelyen. Az ő lelkük a mennyben van, ők adják az egyház megdicsőült részét, ők közben tudnak értünk járni. Fontos tudni, hogy mindenszentek alatt nemcsak az egyház által szentté avatott személyeket értjük, hanem mindazokat, akik Istent megdicsőítve az életükben, megigazultan haltak meg.

A nyugati egyházban az ünnep kezdetét 609-re vezetik vissza, amikor IV. Bonifác pápa a római Pantheont keresztény templommá szentelte, és Szűz Máriának, valamint az összes keresztény vértanúnak ajánlotta, neve pedig Santa Maria Rotonda lett. 800 körül III. Leó pápa sok vértanú-ereklyét hozatott a Pantheonba a katakombákból, titulusa azóta Vértanúkhoz címzett Mária-templom. IV. Gergely pápa 830. november 1-jén itt ülte meg először az összes szentek ünnepét, ettől az időponttól létezik a Mindenszentek ünnepe az egyházban.

A clunyi bencés szerzetesek már a X. században ezen a napon emlékeztek meg az összes megholtról.

XV. Benedek pápa 1915. augusztus 10-én adott engedélyt rá, hogy ezen a napon minden pap három szentmisét végezhessen az elhunytakért.

Az elsőt a saját szándékára, a másodikat az összes megholtért, a harmadikat a Szentatya szándékára.

Aki ezen a napon áhítatos lélekkel kápolnát, templomot, temetőt látogat, és ott Hiszekegyet, Miatyánkot és Üdvözlégyet imádkozik, teljes búcsút nyerhet a tisztítóhelyen szenvedő lelkek javára.

2019 novemberében a Szombathelyi Egyházmegyébe látogat a Missziós Kereszt. Egy hónap alatt tíz helyszínen lesz látható Ozsvári Csaba ötvösművész munkája, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma. A három méter magas kereszt hazánk számos településén megfordult már. A Missziós Kereszt hetedik állomása a zalaegerszegi Mária Magdolna Plébániatemplomban lesz, ahol november 22-25. között láthatják a hívek. A Missziós Kereszt útjáról és eseményeiről további információ a NEK honlapján olvasható.

Szent II. János Pál pápa rendeletére minden év október harmadik vasárnapján, idén október 20-án tartja katolikus egyházunk a missziók világnapját. 

A misszió minden korban, így napjainkban is Jézus és az apostolok szolgálatának, munkájának folytatását jelenti a Szentlélek erejében.

„Kísérd Uram, misszionáriusaidat az evangelizációra váró területekre, add ajkukra a megfelelő szavakat, gyümölcsöztesd fáradozásukat” (Szent Henry Newman)

Szűz Mária, az Egyház Anyja, az evangelizáció Csillaga kísérje az evangélium minden misszionáriusát.

Imádság

Szentlélek Isten, akit Urunknak és Éltetőnknek vallunk! Te egykor nagy lelkesedéssel töltötted el az apostolokat, hogy elinduljanak tanúságot tenni Krisztusról és hirdetni az örömhírt. Segítsd a világon mindenütt a keresztényeket és a keresztény közösségeket, hogy az Úr Jézustól kapott küldetésüket teljesítsék, és minden népnek hirdessék az evangéliumot! Segíts minket, hogy ne lankadjunk a hit terjesztésében, hanem nagy buzgósággal végezzük szolgálatunkat az emberek üdvössége érdekében és Isten dicsőségére!

Forrás: Horváth István Sándor (Evangélium365)

Szeretettel várjuk a kedves testvéreket a Mindszenty-kertben adományból felépített Lourdes-i barlang ünnepélyes megáldására, amelyre vasárnap, október 13-án a fél 10-es szentmisét követően kerül sor.

Az utód nélkül maradt király 1038. aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján felajánlotta hazánkat Szűz Máriának: „ Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából, 1896-ban engedélyezte a Magyarok Nagyasszonya ünnepet az ország részére (október második vasárnapján). Az ünnepnapot X. Pius pápa 1914-ben áttette október 8-ára.

Mindszenty bíboros mondta: „Hazánk ezeréves fennállása a legnagyobb talány. Nem omlott össze annyi történelmi pörölycsapás alatt. Kiépült irtózatos sebeiből, pedig elfolyt a vére. Ám betegágyánál életmentő édesanyja őrködött: a Magyarok Nagyasszonya. És ha a ma magyarját valami fenntartani és vigasztalni tudja, csak ez a történelmi gondolat lehet!” (Budapest, 1946. május 25.)

Október a rózsafüzér hónapja egyházunkban, október 7-e Rózsafüzér Királynője emléknapja.

 „Mi is a rózsafüzér? Az evangélium esszenciája. Újra és újra Krisztus életének legfontosabb eseményeihez vezet minket. Azt mondhatnánk: a rózsafüzéren keresztül belélegezzük Krisztus misztériumát. A rózsafüzér a szemlélődés kiváltságos ösvénye, nem más, mint Mária útja. Létezik-e, aki jobban ismeri és jobban szereti Krisztust Máriánál?” 

(Részlet II. János Pál pápa beszédéből, melyet a pompeji Rózsafüzér Királynője-szentélyben mondott 2003 októberében)

(Forrás: Magyar Kurír)