Szent Ágnes I. Premizl Ottokár cseh király leánya, Prágában született 1205-ben. Mint Boleszláv, sziléziai herceg jegyese a Szent Hedvig vezetése alatt álló trebnitzi cisztercita monostorban nevelkedett. Jegyese halála után nem fogadta el az újabb házassági ajánlatokat. Csehországban ő alapította az első klarissza monostort, melybe IX. Gergely pápa buzdítására be is lépett, s melynek apátnője lett. Később alázatosságból lemondott erről a tisztségről. Egyedülálló barátság fűzte Assisi Szent Klárához, aki leveleket írt neki a szeráfi tökéletességről. 1280-83 között halt meg.

Szent Klárának Prágai Szent Ágneshez írt leveléből

Hálát adok a kegyelmek osztogatójának, akitől, hitünk szerint, minden jó adomány és minden tökéletes ajándék származik, amiért téged oly címekkel és erényekkel ékesített s a tökéletesség oly tömérdek jelével halmozott el, hogy ezért méltónak találtattál arra, hogy fáradhatatlan és tökéletes utánzója légy a tökéletesség Atyjának, akinek szeme semmi tökéletlent nem talált benned. Ez az a tökéletesség, melynek érdeméért ott fent, mennyei hajlékában, ahol dicsőségtől övezetten ül csillagos trónusán, maga a Király fogad magához téged, mivel keveselletted a földi királyság méltóságát és elutasítottad magadtól a felajánlott császári frigyet. Rajongója lettél a szent szegénységnek, s a nagy alázatosság és a lángoló szeretet szellemében annak nyomába szegődtél, akivel méltónak találtattál a legbensőbb szeretetben egyesülni. Mivel tudom, hogy számtalan erény ékesít téged, kímélni akarlak a fölösleges szószaporítástői, és nem akarlak céltalan fecsegessél terhelni, bár meg vagyok róla győződve, hogy semmi sem tűnik szemedben fölöslegesnek, amiből mégoly kevés vigasztalás is áradhat reád. De mivel csak egy a szükséges, ezt az egyet nyomatékosan a lelkedre kötöm, és Az iránt való szeretetből, akinek szent és tetszetős áldozatul ajánlottad fel magadat, egy pillanatra se feledkezzél meg feltett szándékodról és második Ráchelként tartsd mindig szem előtt eredeti elhatározásodat: amit vállaltál, amellett tarts ki, amit tenni szándékozol, tedd meg, ne habozzál, hanem ellenkezőleg: gyors futással, könnyű léptekkel és port alig érintő lábakkal, biztosan, vidáman és feltartóztathatatlanul haladj előre az üdvösség útján. Senkinek se higgy, senkiben se bízzál, aki el akar téríteni szándékodtól és akadályt akar gördíteni utadba csak azért, hogy a tökéletességnek abban az állapotában, melyre az Úr Lelke hívott, ne tudjad teljesíteni fogadalmadat a Magasságbelinek. Ha azonban valaki olyasmit talál mondani és olyasmit próbál sugallni, ami akadályoz a tökéletességben való előrehaladásban, vagy éppen ellenkezni látszik isteni hivatásoddal, ha mégoly nagy tiszteletre is vagy kötelezve az illető iránt, ne kövesd tanácsát, hanem szegény szűzként öleld át a szegény Krisztust. Lásd, ő megvetetté lett éretted, kövesd tehát példáját, és légy te is megvetetté érette ezen a világon. Ó, nemes királynőm, egy pillanatra se szűnj meg magad elé idézni, nézni, szemlélni és hő vággyal követni jegyesedet, aki sokkal szebb az emberek fiainál, aki üdvösségedért az emberek legutolsójává, megvetette, megkínzottá és egész testében sokszorosan megostorozottá alacsonyította magát, s végül a kereszt gyötrelmei között lehelte ki lelkét. Ha előbb együtt szenvedsz vele, együtt is fogsz uralkodni, ha együtt bánkódsz vele, együtt is fogsz örvendezni, ha a kereszten osztozol vele kínjaiban, a szentek fényességében fogod birtokolni az örök hajlékokat, s nevedet bejegyzik az élet könyvébe, s dicsőséges lesz az emberek között. Tehát a földi és mulandó dolgokért a mennyország dicsőségét, a veszendő javakért az örökkétartó jót fogod élvezni örökkön-örökké, és élni fogsz időtlen időkig.

Jézus így tanított a hegyi beszédben:
„Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg? Nem való az egyébre, mint hogy kidobják, s eltapossák az emberek.
Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!”
Mt 5,13-16

Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek.

A Szentlélek kiáradásának történetét Az apostolok cselekedetei (ApCsel 2,1–11) rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

Szent Gergely pünkösdi beszédéből

„Pünkösdöt ünnepeljük, és a Lélek eljövetelét, és az ígéret időpontra történt beteljesülését, a remény valóra válását. Mivel oly nagy misztérium, ezért nagy a tisztelete is. Véget ért mindaz, ami testileg történt Krisztussal, jobban mondva testi látogatásának eredményei…, és most kezdődnek azok az események, amelyek a Lélekre tartoznak. Melyek voltak a Krisztussal kapcsolatos események? A Szűz, a születés, a jászol, a pólya, a dicsőítő angyalok, az odasiető pásztorok, a száguldó csillag, a mágusok ajándéka és hódolata, Heródes gyermekgyilkossága, Jézus menekülése Egyiptomba, visszatérés Egyiptomból, körülmetélése, megkeresztelkedése, a mennyei tanúságtétel mellette, megkísértése, a kísérlet megkövezésére (Jn 10,32), értünk történt mindaz, amivel példát akart adni arra, hogy az Igéért milyen bántalmakat kell elviselnünk; elárulása, keresztre feszítése, eltemetése, feltámadása, mennybemenetele…”

Istenünk, te a mai szentséges ünnepen Egyházadat és általa a világ minden népét és nemzetét megszentelted. Áraszd ki a Szentlélek ajándékait az egész világra, és töltsd be híveid szívét isteni kegyelmeddel, amellyel egykor elindítottad az evangélium hirdetését. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Az elsőszombat a hónap első szombatja, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-tiszteletének napja.

Kilenced Szűz Mária Szeplőtelen Szívéhez

A Szűzanya 1925. december 10-én Lúciának, a fatimai látnoknak megmutatta tövisekkel övezett szívét és így szólt: „Hirdesd nevemben a világnak, hogy megígérem: ott leszek az üdvösséghez szükséges kegyelmekkel mindazok halálos ágyánál, akik 5 egymást követő hónap első szombatján meggyónnak, megáldoznak, elimádkozzák a rózsafüzért és egy negyed óráig társamul szegődnek az elmélkedésben.”

Az elsőszombatok megtartásához Jézus összesen 33 ígéretet kapcsolt. Ezek közül most csak néhányat emelünk ki itt:

1. Mindent, amit a lelkek Szívemtől Anyám Szíve által kérnek, amennyiben megfelel az isteni rendnek, és ha bizalommal kérik tőlem, megadom nekik, már a kilenced ideje alatt is.
2. A családjukban egyetértés fog uralkodni, és állhatatosak lesznek az igaz hitben.
3. Az édesanyák Anyám különleges oltalmát élvezhetik, és mindent elnyernek, amit önmaguk vagy gyermekeik számára kérnek.
4. A szegények otthont és élelmet kapnak.
5. A bűnösök megtérnek, akkor is, ha a kilencedet egy másik személy végzi el értük.
6. Aki ezt a kilencedet a kegyelem állapotában végzi el, nem sérti meg többé Szívemet semmilyen súlyos bűnnel egészen haláláig, ez különösen vonatkozik a gyermekekre.
7. Az a lélek, aki őszintén megtér, elkerüli nemcsak az örök kárhozatot, de a tisztítóhely szenvedéseit is.
8. Ha a szülök, vagy bármely más családtag végzi el a nagykilencedet, egyetlen gyermekük és semmilyen más családtagjuk sem fog elkárhozni.
9. Akik elveszítették a hitüket, ismét megtalálják, és az eltévelyedettek visszatalálnak az igaz Egyházba.
10. Az egyházi rend tagjai és a szerzetesrendek tagjai hűségesek maradnak hivatásukhoz. A hűtlenek elnyerik a bűnbánat kegyelmét, és visszatérnek hivatásukhoz.
11. A szülők és az elöljárók különleges segítséget kapnak nemcsak a lelki, de az anyagi feladataikhoz is.
12. Az ítéletkor Édesanyám különleges oltalmában részesülnek.

Jézus kereszten átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma. A Jézus Szíve tiszteletben magát az Istenembert, magát Jézust ünnepeljük.

Alacoque Szent Margit külön fölszólítást kapott az Úr Jézus Krisztustól, hogy minden hónap első péntekén járuljon szentáldozáshoz. Szent Margit volt az első, aki a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát. 

Az Úr külön ígéretet fűzött a 9 egymást követő első péntek megtartásához, az első pénteki nagykilencedhez. Ennek alapján a Jézus Szíve tisztelet legnépszerűbb formája lett az első péntekeken végzett engesztelő szentgyónás, szentmise és szentáldozás. Az első péntekek következetes megtartása nagy segítség a lelki életben. 

Mindenható örök Isten!
Tekints szeretett Fiad Szívére és arra a dicséretre és elégtételre, amelyet a bűnösök nevében irántad lerótt. Adj megengesztelődve bocsánatot azoknak, akik irgalmasságodért esdekelnek. Szent Fiad, Jézus Krisztus nevében, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.Ámen

A Diocletianus-féle üldözéskor (304) Rómában szenvedett vértanúságukról Szent Damazusz pápa tanúskodik, aki az ügyről magától a hóhértól hallott. Egy berekben lefejezték őket, de testüket átvitték a Via Labicanán levő két babérfához, a temetőbe, ahol sírjuk fölé bazilikát emeltek, amikor az Egyház már békében élt.

Origenész áldozópapnak „Buzdítás a vértanúságra” című iratából

Amilyen bőven kijut nekünk Krisztus szenvedéseiből, olyan bőven lesz részünk Krisztus révén a vigasztalásban is (2 Kor 1, 5), ha nagy örömmel fogadjuk Krisztus szenvedéseit, amelyek bőven áradnak ránk, és ha túláradó vigasztalásra vágyakozunk, arra a vigasztalásra, amelyet megkapnak mindazok, akik szomorkodnak; talán nem egyformán, mert ha pontosan egyenlő lenne a vigasztalás, akkor nem mondaná a Szentírás, hogy: Amilyen bőven kijut nekünk Krisztus szenvedéseiből, olyan bőven lesz részünk a vigasztalásban is.

A szenvedők tehát, amilyen mértékben részesei Krisztus szenvedéseinek, úgy lesznek a vigasztalásnak is részesei. Ezt tanulhatjuk attól is, aki bizakodva mondja: Tudván, hogy amint szenvedésének társai vagytok, úgy lesztek részesei a vigasztalásnak is (2 Kor 1, 7).

Isten pedig ezt mondja prófétája által: Alkalmas időben meghallgatlak, s az üdvösség napján megsegítelek (vö. Iz 49, 8). Mi lenne tehát más alkalmasabb idő, mint amikor a Krisztusban levő Isten iránt tanúsított vallásosságunkért őrség kíséretében felsorakoztatnak bennünket a világban, de inkább mint győzteseket, és nem legyőzötteket?

Krisztus vértanúi ugyanis vele együtt legyőzik a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, vele együtt diadalmaskodnak ezeken, hogy amint kijutott nekik Krisztus szenvedéseiből, úgy legyen részük hősiességében is, amit ő szenvedésével szerzett meg. Éppen ezért melyik másik nap lenne az üdvösség napja, mint éppen az a nap, amikor így haltok meg?

De kérlek benneteket, senkinek se okozzatok semmiféle botrányt, hogy ne becsmérelhessék szolgálatunkat. Ehelyett mindenben úgy viselkedjetek, mint Isten szolgái, nagy türelemmel (vö. 2 Kor 6, 4), mondván: És most miben reménykedjem, nemde az Úrban? (vö. Zsolt 38, 8)

Június 1-jén Szent Jusztinuszt ünnepli az egyház. Hat társával együtt 165 körül szenvedett vértanúhalált.

„A szent vértanúk magasztalták Istent, és rögtön a vesztőhelyre indultak. Ott lefejezték őket. Így végezték be vértanúságukat Üdvözítőnk megvallásával. Egyes hívők titokban magukhoz vették a holttesteket, és méltó helyen eltemették Urunk Jézus Krisztus kegyelmének a segítségével. Legyen nekik tisztelet mindörökkön örökké. Amen.”

Istenünk, te Szent Jusztinusz vértanút arra tanítottad, hogy a világ szemében botrányt jelentő keresztet vállalja, és így Jézus Krisztus mindent felülmúló ismeretére eljusson. Közbenjárására engedd, hogy a tévedések veszélyeit legyőzve erősek maradjunk a hitben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Jézus az utolsó vacsorán tekintetét az égre emelte, és így imádkozott:
„Atyám, eljött az óra. Dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsőítsen téged! Te hatalmat adtál neki minden ember fölött, hogy mindenkinek, akit neki adtál, örök életet adjon. Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek téged, az egy igaz Istent, és Jézus Krisztust, akit te küldtél.
Én megdicsőítettelek téged a földön. A feladatot, amelyet rám bíztál, teljesítettem. Atyám, most te dicsőíts meg engem azzal a dicsőséggel, amelyben részem volt nálad a világ teremtése előtt!
Kinyilatkoztattalak téged az embereknek, akiket e világból nekem adtál. Tieid voltak, és nekem adtad őket. Tanításodat megtartották. Most már tudják, hogy minden, amit nekem adtál, tőled van. Hiszen én a tőled vett igéket mondtam el nekik, ők pedig elfogadták: megismerték az igazságot, hogy tőled jöttem, és hittel elfogadták, hogy te küldtél engem.
Értük könyörgök. Nem a világért könyörgök, hanem értük, akiket nekem adtál. Tieid ők – hiszen a tied mindaz, ami az enyém, és minden az enyém, ami a tiéd –, és én megdicsőültem bennük.
Én nem maradok tovább itt e világban, ők azonban a világban maradnak. Én most hozzád megyek.”
Jn 17,1-11a

Az 1038. augusztus 15-én meghalt István királyt Székesfehérvárott, az általa építtetett Nagyboldogasszony székesegyházban temették el. VII. Gergely pápa hozzájárulásával a Szent László király által Székesfehérvárra összehívott országos zsinaton 1083. augusztus 20-án „testét ünnepélyesen felemelték”. A szent jobb a gyűrűvel együtt Mercurius szerzetes, a kincstár őre birtokába került, aki azt a Berettyó mellett álló családi monostorában rejtette el. Amikor 1084. május 30-án László király ide látogatott, Mercurius megvallotta neki titkát. Ez a Szent Jobb tiszteletére emelt monostor lett a szent jobb középkori őrzőhelye. A jobb kéztől elválasztott kar Lengyelországba (Lvovba) került, egy másik karereklyét a bécsi Szent István-dómban őriznek. A Szent Jobb a török dúlás idején a koponyaereklyével együtt Raguzába (ma Dubrovnik) került. Mária Terézia a Szent Jobbot 1771. június 21-én Budára vitette, a királyi vár kápolnájába; a koponyaereklye egy részét előbb Pozsonyba, majd 1778. április 2-án Székesfehérvárra hozatta. A Szent Jobbot a II. világháború alatt külföldre vitték, majd 1945. augusztus 19-én ismét haza került, s azóta a budapesti Szent István-bazilikában őrzik.

Szent István legendájából, amelyet Hartvik püspök írt meg

Mi dolog, testvéreim, hogy a többi tag eloszlott, s a hús porba vegyültével teljesen szétfoszlott, csak a jobb kéz őrizte meg csontjaihoz tapadó idegeivel s bőrével épségének ékességét? Nem hiszem, hogy mást akarna a jeles ténnyel kinyilvánítani a megmérhetetlen isteni szándék, mint hogy a szeretet és alamizsnálkodás az erények minden lépcsőfokán átlép. Innen van testének és jobbjának gyönyörűséges és bámulatos csodálata, innen az örök élet édes és boldog jutalma, innen a mennybéliekkel kívánatos együtt lakása, ahol rásugárzik mindig fénylő s fogyhatatlan ragyogása az egy és legfőbb Istenségnek, az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, mindörökkön-örökké. Ámen.

Feltámadása után Jézus utoljára jelent meg az apostoloknak, és így búcsúzott el tőlük:
„Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnapon fel kell támadnia a halálból. Az ő nevében Jeruzsálemtől kezdve minden népnek megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni. Ti vagytok ezeknek tanúi. Én meg elküldöm nektek Atyám megígért ajándékát. Maradjatok a városban, míg erő nem tölt el benneteket a magasságból.”
Ezután kivezette őket Betánia közelébe, és kezét fölemelve megáldotta őket. Áldás közben eltávozott tőlük, és fölemelkedett az égbe. Ők leborulva imádták.
Aztán nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. Állandóan ott voltak a templomban, dicsérték és magasztalták Istent. Lk 24,46-53