A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, a teljes ártatlanság, valamint a megtestesült Ige és a megváltott ember iránti anyai szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a Szeplőtelen Fogantatás és az istenanyaság.

Ezt az emléknapot Jézus Szentséges Szívének főünnepe után tartja az Egyház.

A fatimai jelenésekben a Szűzanya kifejezetten kérte Szeplőtelen Szíve tiszteletét, és a világ fölajánlását a Szeplőtelen Szívnek. Szent II. János Pál pápa 1981. június 7-én a konstantinápolyi zsinat 1600-adik és az efezusi zsinat 1550-dik évfordulója alkalmából akarta megtenni e fölajánlást. Az ellene 1981. május 13-án elkövetett merénylet után a Santa Maria Maggiore bazilikában hangfelvételről hangzott el a fölajánlás, melyet 1982. május 13-án Fatimában, 1984. március 25-én Rómában, és 2000. október 8-án a világegyház összes püspökeivel együtt Rómában megismételt.

A Szent Szűz Szíve iránti tiszteletünket kifejezhetjük például az elsőszombatok rendszeres megtartásával.
Érdemes tudnunk arról is, hogy az úgynevezett kettős nagykilenced azt jelenti, hogy egymással párhuzamosan, egyszerre végezzük a kilenc elsőpéntek és az elsőszombatok megtartását. Ilyenkor természetesen elég az egyik napon meggyónnunk, ha közben nem követünk el súlyos bűnt. A kettős nagykilenced további bőséges kegyelmekkel jár. Végezzük minél többen rendszeresen az elsőpénteki és elsőszombati engesztelést, mert így sok kegyelmet kaphatunk önmagunk és mások számára.

Az elsőszombatok megtartásához Jézus összesen 33 ígéretet kapcsolt. Ezek közül most csak néhányat emelünk ki itt:
1. Mindent, amit a lelkek Szívemtől Anyám Szíve által kérnek, amennyiben megfelel az isteni rendnek, és ha bizalommal kérik tőlem, megadom nekik, már a kilenced ideje alatt is.
2. A családjukban egyetértés fog uralkodni, és állhatatosak lesznek az igaz hitben.
3. Az édesanyák Anyám különleges oltalmát élvezhetik, és mindent elnyernek, amit önmaguk vagy gyermekeik számára kérnek.
4. A szegények otthont és élelmet kapnak.
5. A bűnösök megtérnek, akkor is, ha a kilencedet egy másik személy végzi el értük.
6. Aki ezt a kilencedet a kegyelem állapotában végzi el, nem sérti meg többé Szívemet semmilyen súlyos bűnnel egészen haláláig, ez különösen vonatkozik a gyermekekre.
7. Az a lélek, aki őszintén megtér, elkerüli nemcsak az örök kárhozatot, de a tisztítóhely szenvedéseit is.
8. Ha a szülök, vagy bármely más családtag végzi el a nagykilencedet, egyetlen gyermekük és semmilyen más családtagjuk sem fog elkárhozni.
9. Akik elveszítették a hitüket, ismét megtalálják, és az eltévelyedettek visszatalálnak az igaz Egyházba.
10. Az egyházi rend tagjai és a szerzetesrendek tagjai hűségesek maradnak hivatásukhoz. A hűtlenek elnyerik a bűnbánat kegyelmét, és visszatérnek hivatásukhoz.
11. A szülők és az elöljárók különleges segítséget kapnak nemcsak a lelki, de az anyagi feladataikhoz is.
12. Az ítéletkor Édesanyám különleges oltalmában részesülnek.

Felajánlás Mária Szeplőtelen Szívének

Ó Mária jósággal teljes Szeplőtelen Szíve,
Mutasd meg irántunk való szeretetedet.
Ó Mária add, hogy szíved lángja leszálljon minden népre!
Mérhetetlenül szeretünk Téged!
önts szívünkbe igaz szeretetet, hogy
szívünk sóvárogjon utánad.
Ó szelíd és alázatos szívű Mária,
emlékezz meg rólunk, amikor vétkezünk.
Te tudod, hogy mi emberek bűnösök vagyunk.
A te szent és anyai szíved által
gyógyítsd meg minden lelki sebünket.
Tégy minket képessé arra,
hogy szemléljük a te anyai szíved jóságát,
és szíved lángja megtérésre vezessen minket. Ámen.

Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária Szívében méltó hajlékot készítettél a Szentlélek számára. Add jóságosan, hogy a Szent Szűz közbenjárására dicsőséged templomává lehessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Június 7-én, első pénteken, Jézus Szíve főünnepén egész napos szentségimádást tartunk.

Szentmisék reggel 7 órakor, délben 12 órakor és este 18 órakor lesznek.

A délben kezdődő szentmise előtt rózsafüzért, utána litániát imádkozunk.

Az esti szentmise után Jézus Szíve tiszteletére litániát imádkozunk.

Szeretettel hívjuk és várjuk a Kedves Testvéreket!

Jézus szíve Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe. Jézus szívének átszúrása és oldalának megnyitása jelképezi szeretete végtelenségét, a Szentlélek elküldését és a szentségek forrását, erejét.

349 esztendővel ezelőtt, 1675. június 15-én, úrnapja nyolcadán Alacoque Szent Margit-Mária vizitációs apácának látomásban volt része, amelyben a megváltó megbízta azzal, hogy gondoskodjon Jézus Szívének ünnepéről. IX. Piusz pápa 1856-ban Jézus Szíve ünnepét az egész Egyházra kiterjesztette. A főünnep napja a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntek. Ezenkívül Jézus Szívét ünnepeljük minden elsőpénteken és június havában.

Mindenható Istenünk, dicsőítve magasztaljuk szeretett Fiad Szívét, és megemlékezünk arról, hogy mennyi jótéteménnyel mutatta meg irántunk való szeretetét. Add, hogy ajándékaid mennyei forrásából, szeretett Fiad Szívéből elnyerjük bőven áradó kegyelmedet. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Aquinói Szent Tamás műveiből

Ó, drága, csodálatos vendégség!

Isten egyszülött Fia az ő saját istenségének részeseivé akart tenni minket. Ezért fölvette természetünket, emberré lett, hogy az emberek az isteni természet részeseivé legyenek.

Ezenfelül pedig amit természetünkből fölvett, azt egészen odaadta áldozatul a mi üdvösségünkért. A kereszt oltárán ugyanis feláldozta testét az Atyának kiengesztelésünkért; vérét ontotta megváltásunk áraként és lelki újjászületésünk fürdőjének megalapítására, hogy kiszabadítson a gyászos szolgaságból, és lemossa minden bűnünket.

Hogy pedig ennek a nagy, ajándékozó, örök szeretetének emléke velünk maradjon, testét eledelül és vérét italul hagyta ránk, hogy azt a hívek magukhoz vegyék a kenyér és a bor színe alatt.

Ó, drága, csodálatos, üdvösségszerző és minden gyönyörűséggel teljes vendégség! Lehet-e valami is ennél drágább vendégség? Itt nem borjak és bakok húsát eszik, mint az Ószövetségben, hanem magát Krisztust, a valóságos Istent kapjuk eledelül. Van-e ennél a szentségnél csodálatosabb dolog?

Ez a legüdvösségesebb szentség is, hiszen eltörli bűneinket, növeli erényeinket, és szívünket teljesen eltölti mennyei adományaival.

Az Egyház áldozatként ajánlja fel élőkért és holtakért, hogy mindenki javára legyen, hiszen Krisztus mindnyájunk üdvösségére alapította.

Kimondhatatlanul édességes szentség: hiszen ebben vesszük magunkhoz minden lelki öröm igazi forrását. Annak a kitüntető jóságos szeretetnek az emlékét ünnepeljük e szentségben, amelyről Krisztus a kínszenvedésével tett bizonyságot.

Hogy e mérhetetlen szeretetével hívei szívét minél jobban betöltse, az utolsó vacsorán – amikor tanítványaival együtt ünnepelte a Húsvétot, és már az Atyához készült távozni a világból – megalapította az Oltáriszentséget. Így lett az Oltáriszentség Krisztus szenvedésének örök emlékezete, az ószövetségi előképek beteljesülése, Krisztus legnagyobb csodája, amely erőt adó vigasztalás mindazoknak, akik eltávozásán szomorkodtak.

Urunk, Jézus Krisztus, te ebben a csodálatos szentségben kínszenvedésed emlékét hagytad ránk. Add, kérünk, tested és véred szent titkát úgy tisztelnünk, hogy megváltásod gyümölcsét szüntelenül élvezzük. Aki élsz és uralkodol az Atyaistennel és a Szentlélek­kel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Miért fontos tudnunk, hogy Isten Szentháromság?

Mi már tudjuk, hogy az élő Isten nem egyetlen személy. Ő három személynek, az Atyának, a Fiúnak, valamint a Szentléleknek egy, oszthatatlan szeretet-közössége, akit úgy hívunk, hogy Szentháromság. Azt is tudjuk, hogy Jézus nem ejtette ki ezt a szót. De beszélt az Atyáról, valamint arról, hogy Ő és az Atya egy, illetve hogy az Atyával együtt elküldik a Szentlelket. Mielőtt a mennybe ment, úgy küldte tanítványait, hogy: „Tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére!” (Mt 28,16)

Pál apostol köszöntése az őskeresztények hitvallását idézi: „Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az (Atya)Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!”

A Szentháromság titkát soha nem tudjuk megérteni. Szent Ágoston szerint a Szentháromságról való beszédünk csak „szavaink csörömpölése”. Úgy vagyunk vele, mint a szomjas vándor a forrással: iszik a forrásból, felfrissül, de a forrást kiinni sohasem tudja. De nem is azért van a forrás, hogy kiigya az ember, hanem hogy éljen általa.

Azért szükséges tudnunk, hogy Isten három személy szeretet-közössége, mert az Isten személyes kapcsolatra akar lépni velünk. Ez azonban csak úgy lehetséges, hogy külön-külön kapcsolatban vagyunk az Atyával, a Fiúval, illetve a Szentlélekkel. Hiszen személyes kapcsolat csak személyek között lehetséges.

A három isteni Személy létének, valamint egymáshoz való kapcsolatának ismerete abban segít minket, hogy tudjuk, milyenek legyünk. Mivel Isten képére és hasonlatosságára vagyunk teremtve, az életünk lényege, egyben az egész teremtett világnak az alaptörvénye az önátadó szeretet.

Az isteni személyek nemcsak egymásnak adják át magukat, hanem nekünk is. Ezért mondja Jézus, hogy: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, örökké éljen.”

Az Atya úgy birtokolja az istenség teljességét, hogy semmit sem tart meg önmagának, hanem öröktől fogva szüntelenül odaad mindent a Fiúnak. Fiú pedig, Aki öröktől fogva születik, az istenség teljességét úgy birtokolja, hogy az Atyától kapja. Mindent elfogad az Atyától, de Ő sem tart meg semmit önmagának, hanem azonnal mindent visszaad Neki. A Fiú ebbe a szeretet-áramlatba hívott meg minket, amelybe a mi a tudatos részvételünkkel tudunk bekapcsolódni. A Fiúhoz hasonlóan mi sem önzően fogadjuk el az Atya szeretetét, hanem úgy, hogy tovább adjuk azoknak, akiknek Isten rajtunk keresztül akarja tovább adni. Így bontakozik ki a személyiségünk Isten, valamint egymás szeretetében.

A Szentháromság közösségének és egységének Éltető Lelke, a szeretet áramlása az Isteni Személyek között, a Szentlélek, isteni Személy. Vele szükséges együttműködnünk, hogy kölcsönös szeretetben, egységben éljünk az Atyával, a Fiúval, illetve egymással!

(Forrás: Pesti Ferencesek)

A Családkapocs Egyesület szeretettel hívja és várja az érdeklődőket május 25-én 9 órától a

Bozsoki buszfordulótól induló erdei sétára, melyet Kis Kornél OFM ferences atya vezet.

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2018 tavaszán elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, amit pünkösdhétfőn ünnepelünk a liturgiában.

Az Egyház Anyja titulus, mellyel a loretói litániában is megszólítjuk a Szűzanyát, közelebb hozza a hívők számára Mária istenanyaságának azt a „kiterjesztését”, melyet Fiának misztikus Teste, az Egyház irányában él meg, és amelynek köszönhetően mi magunk, Krisztusban megkeresztelt emberekként Máriára mint égi Édesanyánkra tekinthetünk.

Oltalmad alá futunk,
Istennek szent Szülője!
Könyörgésünket meg ne vesd
szükségünk idején,
hanem oltalmazz meg minket
minden veszedelemtől,
mindenkor dicsőséges és áldott Szűz!
Mi Asszonyunk, mi közbenjárónk,
mi szószólónk,
engeszteld meg nekünk szent Fiadat,
ajánlj minket szent Fiadnak,
mutass be minket szent Fiadnak!
Ámen.

Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete.

A Szentlélek elküldése

Az Úr megadta az Istenben való újjászületés hatalmát tanítványainak, amikor így szólt hozzájuk: Menjetek, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében! (Mt 28, 19)

Azt ígérte ugyanis már a próféták által, hogy a végső időkben majd kiárasztja magát szolgáira és szolgálóira, hogy prófétáljanak. Ezért leszállott az Isten Fiára, miután az az ember Fiává lett, és általa kedve telt abban, hogy az emberi nemben lakjék, az emberek között maradjon, és szállást vegyen Isten teremtményeiben, teljesítse bennük az Atya akaratát, és megújítsa őket az elöregedésből Krisztus újdonságára.

Lukács írja, hogy a Szentlélek az Úr mennybemenetele után Pünkösdkor leszállt az apostolokra. Ő az, akinek hatalma van arra, hogy az összes népet elvezesse az életre, és megnyissa számukra az új szövetséget. Ezért minden nyelven egybehangzóan dicsőítették az Istent, mert a Szentlélek hozta egységre a különálló törzseket, és ő ajánlotta fel őket az Atyának, mint az összes nép zsengeáldozatát.

Az Úr is megígérte már előre, hogy elküldi a Vigasztalót, aki bennünket előkészít Istennek. Amint ugyanis a száraz búzaliszt víz nélkül nem lehet egy tésztává és egy kenyérré, úgy mi sem lehetünk Krisztus Jézusban egyek a mennyből származó víz nélkül. S ahogy a száraz föld képtelen termést hozni, ha nem jut nedvességhez, úgy mi is, akik előzőleg száraz fák voltunk, soha nem teremhetnénk az élet gyümölcseit a magától jövő isteni eső nélkül.

Testünk ugyanis a fürdő által nyeri el az egységet a romolhatatlansággal, lelkünk pedig a Lélek által.

Isten Lelke leszállt az Úrra, a bölcsesség és az értelem Lelke, a tanács és az erősség Lelke, a tudás és a jámborság Lelke és Isten félelmének Lelke (vö. Iz 11, 2), akit azután az Úr továbbadott Egyházának, amikor elküldte a Vigasztalót az egész földre, ahová az Úr szava szerint a sátán, mint a villám, bukott le az égből (Lk 10, 18). Éppen ezért van szükségünk az Isten harmatára, hogy meg ne égjünk, és terméketlenné ne váljunk, s ahol vádlónk van, legyen ott a Védelmezőnk is. Hiszen az Úr a Szentlélekre bízta emberét, aki rablók kezébe esett, akin ő maga megkönyörült, és bekötözte sebeit, aztán két királyi dénárt adott, hogy a Szentlélek által az Atya és a Fiú képét és belénk írt jelét magunkba fogadva gyümölcsöztessük a ránk bízott dénárokat, és megsokszorozva számoljuk le az Úrnak. (Szent Iréneusz püspök és vértanú)

Istenünk, te a mai szentséges ünnepen Egyházadat és általa a világ minden népét és nemzetét megszentelted. Áraszd ki a Szentlélek ajándékait az egész világra, és töltsd be híveid szívét isteni kegyelmeddel, amellyel egykor elindítottad az evangélium hirdetését. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

1917. május 13-án a portugáliai Fatimában a Szent Szűz megjelent három pásztorgyereknek: Lucia Santosnak, valamint Francesco (Ferenc) és Jacinta (Jácinta) Martónak, és engesztelésre, imádságra és bűnbánatra szólította őket. A jelenések a következő hónapokban a 13. napon megismétlődtek. Az utolsó jelenéskor, október 13-án történt a „napcsoda”, amelyet előre jelzett a Szűzanya.

Urunk, Jézus Krisztus a kereszten Szent Anyjára bízta az egész emberiséget, és a Szent Szűz valóban hathatós közbenjáró a történelem folyamán. Gondoskodó, féltő anyai szeretetének megnyilatkozása a fatimai jelenéssorozat is.

Krisztus mennybemenetelét a húsvét utáni negyvenedik napon, áldozócsütörtökön ünnepeljük az V. század óta. Áldozócsütörtök – Urunk mennybemenetele – liturgikus ünnepét több országban, így Magyarországon is a következő vasárnapon tartják.

Jézus szavai véget nem érő kapcsolatot ígérnek: „Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig”.

Szent Ágoston püspök beszédeiből

A mi Urunk, Jézus Krisztus a mai napon felment a mennybe, szálljon fel vele a mi szívünk is.

Halljuk, mit mond az Apostol: Ha Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre (Kol 3, 1-2). Amint ugyanis ő felment a mennybe, és mégsem távozott el tőlünk, úgy mi is már ott vagyunk vele, jóllehet testünkben még nem ment végbe az, amire ígéretet kaptunk.

Ő már felmagasztalódott az egek fölé, de mégis elszenvedi azt, ami nyomorúságot csak érzünk mi, itt a földön élő tagjai. Ennek bizonyságát nyújtotta, amikor a mennyből megszólalt: Saul, Saul, miért üldözöl engem? (ApCsel 9, 4) Máskor meg azt mondta: Éhes voltam, és adtatok ennem (Mt 25, 35).

Miért ne fáradoznánk mi is úgy itt a földön, hogy a hit, a remény és a szeretet által, amely minket hozzá köt, már vele ott nyugodhassunk a mennyben? Ő, amikor ott van, velünk is itt van. És mi, amikor itt vagyunk, vele ott is vagyunk. Ő itt van istenségével, hatalmával és szeretetével; mi pedig ott vagyunk, jóllehet istenségével nem rendelkezünk, mint ő, de az iránta való szeretetünkkel mégis ott lehetünk.

Ő a mennyet el nem hagyta, amikor onnét leszállt hozzánk; de tőlünk sem távozott el, midőn ismét visszament a mennybe. Mert ő ott volt akkor is, amikor itt tartózkodott, amint ő maga is állítja szavával: Senki sem ment föl a mennybe, csak aki alászállt a mennyből: az Emberfia, aki a mennyben van (Jn 3, 13).

A vele való egység miatt mondta ezt, mivel ő a mi Fejünk, és mi az ő teste vagyunk. Ez tehát nem más, mint ő, mert mi is ő vagyunk, amint ő ember Fia lett miattunk, mi pedig az Isten fiai lettünk őmiatta.

Hiszen így mondja az Apostol: Ahogyan a test ugyan egy, de sok tagja van, a testnek ez a sok tagja azonban mégis egy test, így Krisztus is (1 Kor 12, 12). Nem azt mondja: így Krisztus, hanem azt, hogy: így Krisztus is. Krisztus tehát sok tag, de csak egy test.

Leszállt a mennyből irgalma miatt, és nemcsak ő maga szállt fel a mennybe, hanem vele és benne mi is a kegyelem által, így nemcsak Krisztus szállt le, és nemcsak Krisztus szállt fel; éspedig nem azért, hogy a Fej méltósága elhalványuljon a testben, hanem azért, hogy a test egysége elválaszthatatlan legyen a Fejtől.

Mindenható Istenünk, hadd ujjongjunk szent örömmel, és hadd vigadjunk gyermeki hálaadással, mert szent Fiadnak, Krisztusnak mennybemenetele a mi fölemelkedésünk: ahová ugyanis a Fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test, az Egyház, reménységben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

A Boldogságos Szűz Mária tisztelete időről időre megújult a kisebb testvérek körében, és az elmúlt évszázadok ferences szentjeinek is fontos volt. A Kisebb Testvérek Rendje római központjának, a Curia Generalizia templomának titulusa szintén Szűz Mária, minden kegyelmek közvetítője. Ahogy II. János Pál pápa fogalmazott Redemptoris Mater kezdetű enciklikájában: „Mária anyasága – mint közbenjáró közvetítés – szakadatlanul folytatódik az Egyházban. Eme igazságba vetett hitét az Egyház pedig azzal fejezi ki, hogy Máriát »Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak és Közvetítőnek« hívja.”

Istenünk, gondviselésed örök rendelkezésével azt akartad, hogy a Boldogságos Szűz Mária világra hozza a kegyelem Szerzőjét, Jézus Krisztust, akinek társul adtad Máriát az emberiség megváltásának művében; engedd könyörgő híveidnek, hogy a Kegyelem Anyja és Közvetítője elnyerje számunkra a kegyelmek bőségét, és elvezessen minket az örök üdvösségre.