Földi küldetését befejezve Krisztus a feltámadása utáni 40. napon a mennybe ment, és elfoglalta helyét az Atya jobbján. Ott szüntelenül közbenjár értünk, hogy földi vándorlásunk után mi is eljussunk az örök dicsőség ho–nába. A mai ünnepen emlékezzünk az égbe szálló Krisz-tusra. Az ő tanítása és példája szerint ne a mulandó földi dolgokat keressük, hanem inkább az örökkévalókat.

KEZDŐÉNEK ApCsel 1, 11

Galileai férfiak! Mit néztek csodálkozva az égre? Aho–gyan szemetek láttára Jézus az mennybe ment, úgy jön el egykor ismét, alleluja.

OLVASMÁNY ApCsel 1, 1–11

Szent Lukács evangélista elbeszélése szerint Jézus meg-ígérte apostolainak a Szentlelket, és szemük láttára föl-emelkedett a mennybe. Majd két angyal jelent meg ne-kik, s hírül adták, hogy az Úr a világ végén ismét eljön.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 46. Zsoltár

Válasz: Ujjongás közt ment föl Isten, *

az Úr égbe emelkedett harsonaszóval.

Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.

SZENTLECKE Ef 1, 17–23

Az apostol imádkozik híveiért, hogy nyilvánuljon meg életükben az Isten nagysága, járjanak világosságban, töltse el őket a remény, és mindig érezzék Isten hatalmát és erejét, amely „a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében” (2 Kor 12, 9).

ALLELUJA Mt 28, 19a. 20b

Jézus mondja: Menjetek, tegyetek tanítványommá min-den népet! * Én veletek vagyok a világ végéig.

EVANGÉLIUM Mt 28, 16–20

Szent Máté evangéliumának az elején ez áll: „Velünk az Isten” (Mt 1, 23), s az evangélium végén Krisztus is ezt mondja: „Én veletek vagyok mindennap a világ végéig!” Életünk kezdetén, a keresztség szentségében, az ő életé-be kapcsolódunk bele, jelenléte, kegyelme végigkíséri életünket. Bárcsak minden ember élete „őáltala, ővele és őbenne” fejeződnék be!

AZ EUCHARISZTIÁHOZ

Égre nézünk az apostolokkal, és Jézus terített asztalához járulunk. Úti eledelünk az ő Teste és Vére, és az ő ere-jével hirdetjük az embereknek, hogy életünkben nem va-gyunk egyedül.

ELMÉLKEDÉS

JÉZUS KRISZTUS ÉL

Jézus Krisztus: a mi Urunk és drága testvérünk! – Mi-lyen visszhangot váltanak ki ezek a szavak lelkünkben? Hisszük-e szívünk egész szenvedélyével, hogy ő él és köztünk van, és jelen van? Hisszük-e igazán, hogy ő az emberek barátja és ez a barátság adja meg egész emberi életünknek értelmét? Charles de Foucauld

EGY GONDOLAT

A hívők egyetemes papsága és a szolgálati, azaz a hierarchikus papság egymáshoz van rendelve, jóllehet a lényegben különbözik egymástól és nem csak fokozat-ban: mert egyikük is, másikuk is a maga módján része-sedik Krisztus egyetlen papságában. Az, akit a szolgálati papságra szenteltek fel, szent hatalmával kialakítja és kormányozza a papi népet, Krisztus képviseletében be-mutatja az eukarisztikus áldozatot, az egész nép nevé-ben ajánlva azt fel Istennek. A hívek viszont közremű-ködnek a szentmiseáldozat felajánlásában – mégpedig királyi papságuk erejében – és azt a szentségek felvéte-lével, az imádsággal, a hálaadással, szent életük tanúsá-gával, önmegtagadásukkal és tevékeny szeretetükkel gyakorolják. Lumen Gentium

A mennybemenetel tehát: misztérium–tény, beteljesedés, helykészítés, közbenjárás,

a szellemiek való figyelmeztetés.

A MAGYAR HŐSÖK EMLÉKÜNNEPE

A Magyar Hősök Emléknapját minden év utolsó vasár-napján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki elő-ször, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. A szocialista Magyarországon e napot nem ünnepelték. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nem-zedékek okulására, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjá-nak utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.

SZŰZ MÁRIA,

A KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGE

Május 24. Szűz Mária, a keresztények segítsége litur-gikus ünnepe. Az egyház gyakran megtapasztalta égi Édesanyánk, az Istenszülő hathatós segítségét, a keresz-tény hit ellenségei által támasztott üldözések közepette is. Már az első keresztény századok óta elterjedt az a szokás, hogy az üldözések viharában a Boldogságos Szűz Máriát hívják segítségül. Szent V. Piusz pápa min-dent megtett az egész keresztény világot végveszélybe sodró török birodalom ellen. Mohács után, 1526-ban minden elveszni látszott.

1541-ben elesett Buda. A pápa 1568-ban adott Miksa magyar királynak 30 ezer aranyat a végvárak védelmére, de a török előrenyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Ekkor a Szentatya szövetséget hozott létre az oszmán tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal; ám az imában bízott legjobban.

A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, amelyet kör-nyezetével maga is kitartóan imádkozott. Az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepanto melletti összecsapására 1571. október 7-én ke-rült sor. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban ér-tesült a győzelemről. Elrendelte, hogy október 7. Mária, Rózsafüzér Királynője ünnepe legyen, és a keresztények segítsége megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta e megszólítás a loretói litánia fohászai közt szerepel.

A Szűz Mária, a keresztények segítsége liturgikus ünne-pet VII. Piusz rendelte el szabadulása emlékére: amikor Napóleon elűzte a pápát Szent Péter székéből, és fog-ságban tartotta Franciaországban, a pápai államot pedig birodalmához csatolta, az egész egyház buzgón imád-kozott a Boldogságos Szűz oltalmát kérve. VII. Piusz a loretói litánia fohászai között szereplő megnevezéssel fordult védelemért Máriához, a keresztények segítségé-hez. Napóleon Moszkva alatt vereséget szenvedett, a pápa 1812-ben kiszabadult. 1814. május 24-én magyar huszárok díszkíséretével és védelmével vonult be Ró-mába. 1815-ben a pápai állam is visszakerült fennható-sága alá. VII. Piusz a Szűzanya iránti hálából, Mária tiszteletére rendelte el az ünnepet május 24-ére, Szűz Mária, a keresztények segítsége elnevezéssel.

Magyar Kurír

ÜNNEPEINK

Május 30. Szent István király ereklyéinek átvitele. Első királyunk sírját szentté avatásakor, 1083-ban felbontot-ták, és alamizsnát osztó jobb kezét épen találták. A szent jobbot először a Bihar megyei Szentjobb kolostorban, majd Székesfehérváron őrizték. A török időben Raguzá-ba jutott, s 1771-ben hozták haza Budavárába. Ma a Szent István bazilikában őrzik.

Május 31. Szűz Mária látogatása Erzsébetnél. Ezt az ünnepet hazánkban július 2–án ünnepeljük (Sarlós Bol-dogasszony). Mária megtudta az angyal szavából, hogy rokona, Erzsébet nemsokára szülni fog. Elmegy meglá-togatni és segíteni őt. Jézusnak és az ő előhírnökének, Keresztelő Jánosnak első találkozása ez – és Erzsébet méhében „felujjongott a magzat”. A két szent asszony halhatatlan szavakkal (az „Üdvözlégy Mária” második részével, Mária pedig a Magnificattal) hirdeti a világnak a közeli üdvöt.

IDÉN IS TALÁLKOZTAK

AZ ÉSZAK-AMERIKÁBAN SZOLGÁLÓ MAGYAR PAPOK

Szent László jubileumi évében május 15. és 17. között találkoztak az észak-amerikai magyar katolikus közös-ségekben szolgáló magyar lelkipásztorok a kanadai Ancasterben (Ontario) – tájékoztatott Licskó Szabolcs montreali plébános, a Kanadai Magyar Papi Egység (KMPE) titkára.

Ismét az ancasteri lelkigyakorlatos központ adott helyet a rendezvénynek, amelyet tizedik alkalommal szervezett meg Kiss G. Barnabás ferences szerzetes, a KMPE el-nöke. A találkozó Cserháti Ferenc, a külföldön élő ma-gyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök észak-amerikai útjának része.

A papi szolgálat örömei mellett a kihívások megoldásait is megbeszélték a papi találkozó résztvevői, akik kon-celebrált szentmise keretében emlékeztek meg Szent László király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulójáról. A főcelebráns püspök Szent László példájának követésére buzdította a lelkipásztorokat.

A beszámolók mellett Rigó Jenő jezsuita atya tartott interaktív bibliai egzegézist a Teremtés könyvének 3. fejezetéből A bűnbeesés története címmel, Licskó Sza-bolcs plébános Szent Lászlóról beszélt Prohászka Otto-kár püspök szavaiból kiindulva: „A magyar keresz-ténység eszménye Szent László. Benne virágzott ki jel-lemző típussá a magyar kereszténység; benne forrt össze a keresztény szentség a nemzeti szellemmel.”

A konferencia fontos része volt Cserháti Ferenc püspök előadása a diaszpóra magyarsága anyanyelvű hitéletének feltételeiről, amihez a résztvevők is hozzászóltak.

A papi találkozót lezáró püspöki szentmisén Mezei And-rás clevelandi plébános mondott szentbeszédet. Olyan egység fontosságát hangsúlyozta a keresztények között, melyben nem a saját igazukat keresik az emberek, ha-nem a jézusi igazságot és tanítást. A napi olvasmány alapján a jeruzsálemi zsinatot említette példaként. A kommunikációt és a megbeszélést az egység megta-lálásának eszközéül javasolta. Hangsúlyozta: Isten ke-gyelmével ez lehetséges, és hasznos szolgái leszünk Ne-ki, ahogy a szőlőtő és szőlővessző evangéliumi hasonla-tában látjuk.

A konferencián részt vettek: Angyal Lajos (Courtland), Deák István (Toronto), Deák Miklós (Welland), Jaschkó Balázs SJ (Toronto), Kiss G. Barnabás OFM (Det-roit/Windsor), Licskó Szabolcs (Montreal), Mezei And-rás (Cleveland), Miskei László (Welland), Nemcek Péter (Winnipeg), Rigó Jenő SJ (Toronto).

Magyar Kurír

PÜNKÖSD VIGÍLIÁJA

Legnagyobb ünnepeit az Egyház vigíliával ünnepli. Pün–kösd előestéjén arra emlékezünk, hogy a Szűzanya és az apostolok imádkozva várták a Szentlélek eljövetelét. Nekünk is szükségünk van a Szentlélek ajándékára. Buz-gó és állhatatos imával tegyük erre méltóvá magunkat.

Jézus élő vízhez hasonlítja a Szentlelket, mert betölti az igazságra és a szeretetre szomjazó szívünket. Örömmel merítsünk az élő vizek forrásából.

Krisztusban az Istenség egész teljessége lakozik. Az ő szent embersége azért töretett össze, hogy isteni életében részesülhessünk. Számunkra a keresztáldozat megjelení–tése, a szentmise közvetíti ezt a kegyelmet. A most kez-dődő hónapban vegyük még komolyabban a vasárnapi szentmise értékét és erejét. Jöjj el, Szentlélek Isten, töltsd el híveid szívét és szereteted tüzét gyullaszd föl bennünk! Veni Creator Spiritus!

LEGYETEK KITARTÓAK ÉS ÉBEREK AZ IMÁBAN

ÉS A HÁLAADÁSBAN! Kol 4, 2

fr. Kiss Barnabás ofm, Detroit