SZENTLECKE az Apostolok Cselekedeteiből
Azok a hívek, akik az István diakónus miatt kitört üldözés elől szétszéledtek, eljutottak egész Föníciáig, Ciprusig és Antiochiáig.
Velük volt az Úr segítsége, úgyhogy sokan megtértek, és az Úr hívei lettek.
Ennek a híre eljutott a jeruzsálemi egyházba is. Ezért elküldték Barnabást Antiochiába. Amikor megérkezett, örvendezve látta az Úr kegyelmét, mindenkit buzdított, hogy őszinte szívvel ragaszkodjék az Úrhoz, mivel derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel. Így aztán nagyon sokan csatlakoztak az Úrhoz.
Barnabás erre elutazott Tarzusba, hogy fölkeresse Sault. Amikor megtalálta, magával vitte őt Antiochiába. Egy álló esztendőn keresztül részt vettek az összejöveteleken, és nagyon sok embert tanítottak. A tanítványokat először Antiochiában nevezték el krisztusiaknak, azaz keresztényeknek.
Az antiochiai egyházban több próféta és tanító volt, például Barnabás, a Nigernek nevezett Simon, a cirenei Lúciusz, továbbá Manaén, aki együtt nevelkedett Heródes fejedelemmel, és Saul. Egy alkalommal, amikor istentiszteletet tartottak és böjtöltek, így szólt hozzájuk a Szentlélek: „Válasszátok ki Barnabást és Sault arra a munkára, amelyre meghívtam őket!” Erre böjtöltek és imádkoztak, majd rájuk tették kezüket, és útnak indították őket.
Ez az Isten igéje. (ApCsel 11,21b-26;13,1-3)