A hagyomány szerint Alexandriában született. Szellemi adottságokban és bölcsességben, valamint lelkierőben egyaránt ékeskedett. Maxentius császár halállal fenyegette mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár előtt keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Bátran vallomást tett arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során felismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát. 305 körül szenvedett kegyetlen vértanúságot Alexandriában. Holttestét a róla elnevezett Sínai-hegyi kolostorban tisztelik.

„Csodálatos volt az állhatatosságban, ahogy kitartott a fenyegetések közepette, s megvetette azokat. A fenyegetőző császárnak így felelt: »Teljesen mindegy, hogy milyen kínzást eszelsz ki, mert testemet és véremet Krisztusért akarom áldozni.« Ugyanígy: »Tedd meg, amit kiterveltél, s látni fogod, kész vagyok minden szenvedésre.« […] állhatatos maradt a kínzások során, s diadalmaskodott rajtuk, amikor börtönbe vetették vagy a kerékre rakták.” (Részlet Jacobus de Voragine Legenda Aureájából)

Mindenható, örök Isten, te Alexandriai Szent Katalin szüzet, a győzhetetlen vértanút példaképül állítottad néped elé. Engedd, hogy az ő közbenjárására hitben és állhatatosságban megerősödjünk, és az Egyház egységéért fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.