Árpádházi Szent Erzsébet 1207-ben született a sárospataki királyi várban. Apja II. Endre magyar király, édesanyja a német andenchs-merániai családból származott Gertrúd királyné. Gyermekkorában testi és szellemi bontakozásával együtt növekszik benne Isten szeretete, még játékait is imádsággal igyekezett megszentelni. Korán szokásává … Bővebben
Árpádházi Szent Erzsébet 1207-ben született a sárospataki királyi várban. Apja II. Endre magyar király, édesanyja a német andenchs-merániai családból származott Gertrúd királyné. Gyermekkorában testi és szellemi bontakozásával együtt növekszik benne Isten szeretete, még játékait is imádsággal igyekezett megszentelni. Korán szokásává válnak az irgalmas szeretet cselekedetei; főként az alamizsnálkodás. Négy éves korában Wartburgba kerül, hogy leendő vőlegényével, Hermannal együtt nevelkedjék. A hirtelen környezetváltozás és a véget nem érő zajos ünnepségek miatt nehezen találja meg a helyét Erzsébet. A durvaságtól és a közönségességtől, mely együtt járt az örökös lakmározásokkal, visszaborzadt. Édesanyja meggyilkolásának híre (1213) méginkább a teljes magábavonulásra késztette. Az imádságba menekül. A vár ura és úrnője őszintén szerették leendő menyüket, de az udvar nem tűrte Erzsébet mély vallásosságát. 1216-ban hirtelen meghalt Hermann. A várúr másodszülött fiának, Lajosnak (Ludovicus Lantgravius) szánta Erzsébetet. A vár ura egy év múlva meghalt. Az udvar mindent megtett, hogy Erzsébettől elhidegítsék Lajost. Lajos határozottan elutasított minden intrikát, és szeretett jegyesével 1221-ben házasságra lépett. Boldog házasságukban egymást buzdították Isten szeretetére. A középkori társadalom megoldatlan gazdasági szervezetlensége, fogyatékos higiéniája és sűrűn ismétlődő járványai sok alkalmat adtak az irgalmas szeretet gyakorlására. Az elhagyott és nyomorék gyermekeknek menhelyet létesít. 1227-ben férje, mielőtt a Szentföldre indult volna, meghalt.
Erzsébetet sógorai kiűzik Wartburgból Eisenach-ba, ahol senki sem meri befogadni. Rozzant ólban húzta meg magát és Te Deumot énekeltetett a ferencesekkel, hogy a szegénységben hasonló lehetett Üdvözítőjéhez. Gyermekeitől is meg kellett válnia. Keze munkájából kellett megélnie. Férje hazatérő barátai Erzsébet mellé állva visszahozatják Wartburgba, azonban a hideggé vált falak közül Marburgba menekül. Belekerül a ferences mozgalomba, mindent az Assisi Szegény szemével kezd nézni. Lelkiatyja, Konrád bevezeti a teljes szegénység világába, és Erzsébet leteszi a szerzetesi fogadalmakat Szent Ferenc III. Rendjében. Konrád szokatlanul kemény eszközökkel nagy tökéletességre vezeti Erzsébetet, aki eléri az evangéliumi öröm és belső béke teljességét. 24 éves korában, 1231. november 27-én halt meg.
Istenünk, te Szent Erzsébetnek megadtad, hogy a szegényekben Krisztust lássa és tisztelje; az ő közbenjárására nekünk is add meg, hogy a nyomorgókat és bajbajutottakat lankadatlan szeretettel szolgáljuk.