A szegényekben Krisztusnak szolgáljunk!

Boldogok az irgalmasok – mondja a Szentírás –, mert majd nekik is irgalmaznak (Mt 5, 7). Az irgalmasság nem az utolsó a boldogságok között. Boldog, aki megértő a rászorulók és szegények iránt (vö. Zsolt 40, 2). Más helyen: Jóságos az az ember, aki könyörül, és kölcsönt ad (vö. Zsolt 111, 5). S ismét máshol ezt mondja a Szentírás: Az igaz ember egész nap könyörületes és adakozó (vö. Zsolt 36, 26). Ragadjuk meg az áldást, hadd hívjanak megértőnek minket, és legyünk jóságosak!

Az éjszaka se szakítson félbe az irgalmasság gyakorlásában. Ne mondd: Menj, gyere máskor, holnap majd adok! (Péld 3, 28), nehogy valami közbejöjjön jószándékod és jótetted közé. A jótékonyság ugyanis nem tűri a késlekedést.

Törd meg az éhezőnek kenyeredet, és a hajléktalan szegényt fogadd be házadba (Iz 58, 7), s mindezt örömmel és buzgó lélekkel tedd! Aki irgalmasságot gyakorol, mondja az Apostol, tegye örömest (vö. Róm 12, 8); és a jótett kegyelmét megkettőzi számodra a készség és a gyors cselekvés. Amit ugyanis kelletlen vagy szomorú szívvel teszel, nem kedves, és egyáltalán nem dicsőséges dolog.

Tehát örvendeznünk, és nem keseregnünk kell akkor, ha jót teszünk másokkal. Ha eloldod a kötelékeket és a láncokat, mondja a Szentírás, azaz a zsugoriságot és a méricskélést, vagy a késlekedést és a morgolódó szavakat, mi történik? Nagy és csodálatos dolog! Micsoda nagy jutalma van ennek! Majd felragyog világosságod, mint a hajnal, és a rajtad ejtett seb gyorsan beheged (Iz 58, 8). Van-e valaki, aki nem vágyódik a fény és a gyógyulás után?

Ha erre vonatkozóan ti, Krisztus szolgái, testvérei és társörökösei, hallani akartok tőlem valamit, íme, amíg lehet, látogassuk meg Krisztust, gyógyítsuk, tápláljuk, lássuk el ruhával őt, kötözzük be sebeit. Tiszteljük meg Krisztust nemcsak asztalunkkal, mint néhányan tették; nem is csak kenettel, mint Mária; nem csupán temetéssel, mint arimateai József; nem is csak a temetéshez tartozó dolgokkal, mint a Krisztust csak félig szerető Nikodémus; s nem is csak arannyal, tömjénnel és mirhával, mint a mindezeket megelőző napkeleti bölcsek; hanem mivel a mindenség Ura irgalmat akar, és nem áldozatot, és a kövér bárányok kimondhatatlan tömegénél többet ér az irgalmasság, legyünk irgalmasok a szegények és a ma elhunytak iránt, hogy amikor elhagyjuk ezt az életet, befogadjanak minket az örök hajlékokba, magába Krisztus Urunkba, akinek dicsőség mindörökké. Ámen. (Olvasmányos imaóra – Nazianzi Szent Gergely püspök szónoklataiból)