Nagyhétfő

 2. Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.

Micsoda ígéret ez a másik keresztre feszítettnek! Olyan ígéret, amire sem ő, sem senki más méltó nem lehet: a Paradicsom, amit elvesztettünk. Úgy tűnt, mindörökre. „A teljesség tere.” (Tillmann J. A.) Ahol igazán azonosak voltunk önmagunkkal törés nélkül. Ahol egyek lehettünk Istennel szintén törés nélkül. Önzés és bűn nélkül. Aztán maradt a tanácstalan tipródás, bóklászás, zavaros útkeresés ebben az idegen világban, ahol így már nem lehettünk otthon. És maradt a vágyakozás az elmúlt teljesség után, ami gyötrő és reménytelen vágyakozás. És Jézus szava megígéri, hogy mindezt visszakapjuk. Vagy talán nem is azt, amit elvesztettünk, hanem annál még többet, még teljesebbet: a megváltott létet, a bocsánatot nyertek katarzisát, az istenközeliség örök életét.

 

Cesar Franck: Les Sept Paroles du Christ en Croix – 2. Hodie mecum eris in paradiso

https://www.youtube.com/watch?v=DjSdHDPdFEg

 

Peter Henisch:

Jób utolsó zsoltára

 

az igazsággal

megvertél engem

isten

 

most a sűrűség

ahol lakom

idegen

italt

találok ugyan

de nem oltja szomjamat

 

testvéreim szemében

tüske vagyok

el akarják

törölni nyomomat

melyet nem követnek

 

ha havat küldesz rám

testük

párája nélkül

 

mit

csinálok

majd?

(Hajnal Gábor fordítása)

Szeretettel ajánljuk a kedves Testvérek figyelmébe Krisztián atya lelkigyakorlatán, március 26-án, 27-én és 28-án elhangozott tanításokat.