IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit nővére. 1224. március 4-én született. Már szüzességi fogadalmat tett, amikor szülei államérdekre hivatkozva 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. Hatására férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, a nép ezért „Szemérmes Boleszlávnak” nevezte el. Élete királynéként is imádságban és a szegények, betegek ápolásában telt el. Férje halála (1279. december 7.) után az ószandeci (Krakkótól délkeletre) klarisszák közé lépett, és ott is halt meg, mint főnöknő, 1292. július 24-én. Sírja búcsújáróhely lett. VIII. Sándor pápa avatta boldoggá (1690-ben), XII. Ince 1695-ben Lengyelország védőszentjei közé iktatta, XI. Kelemen pedig 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. Szent II. János Pál pápa 1999-ben szentté avatta.

Az Árpád-házi királylány első magyarországi emlékművét a Március 15. téri Belvárosi Templom mellett állították fel 2002-ben. 2008-ban szentelték fel wieliczkai sóból készült szobrát az egri Minorita templomban, ahol Boldog Jolán és Szent Hedvig (Jadwiga), Nagy Lajos király lányának ereklyéje is megtalálható. 2013-ban templom épült tiszteletére a Veszprém megyei Küngösön, ahol ereklyéjét is elhelyezték.

Istenünk, te megismertetted Szent Kingával a kegyelmi élet édességét, és arra indítottad, hogy szüzességét a házasságban is megőrizze. Add, kérünk, hogy közbenjárására mindenkor tiszta élettel szolgáljunk neked, és őt követve mi is örvendező lélekkel jussunk el hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.