Szalézi Szent Ferenc 1567-ben született Franciaországban. Pappá szentelése után sokat dolgozott a katolikus újjászületésért. Igazi pásztora volt papjainak és híveinek. Mindenkinek példaképül szolgált. Chantal Szent Franciskával 1610-ben megalapította a vizitációs apácák rendjét.
1661. december 8-án boldoggá, 1665. április 19-én szentté avatták, majd 1877. november 16-án egyháztanítóvá nyilvánították. Ünnepét 1666-ban vették föl a római naptárba, január 29-re. 1969-ben áttették január 24-re, temetésének napjára.
Jellemző mondata: „Egy csepp mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel.”
Szalézi Szent Ferenc írott művei között a legnevezetesebb a Filótea – A jámborság útja – amely a keresztény jámborságnak s erényes életnek szabályait foglalja össze, bölcs mérséklettel megjelölvén azon arany középutat, melyen a társadalom bármely fokán álló keresztény lélek haladhat.
Szalézi Szent Ferenc püspöknek „A jámborság útja” című könyvéből
A világ teremtésekor megparancsolta a teremtő Isten a növényeknek, hogy mindegyik a maga faja szerint teremjen gyümölcsöt. A keresztényeknek, „akik az ő Egyházának az élő növényei” szintén megparancsolta, hogy ki-ki a saját állása és hivatása szerint hozza meg a jámborság gyümölcsét.
Tehát hangoztatom: más-más módon kell a jámborságot gyakorolnia az előkelő embernek és a kézművesnek, a szolgának és a fejedelemnek, az özvegynek, a hajadonnak és a feleségnek. Sőt a jámborság gyakorlatainak alkalmazkodniuk kell egészen részletesen az egyes ember testi egészségéhez, foglalkozásához és hivatalos kötelességeihez.
Istenünk, te a lelkek üdvössége érdekében úgy akartad, hogy Szalézi Szent Ferenc püspök mindenkinek mindene legyen. Segíts, hogy példája szerint mi is fáradhatatlanul szolgáljuk embertársainkat, és így mindenkor tanúságot tegyünk szereteted hatalmáról. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.