1916 tavaszán három pásztorgyermek – a tízéves Santos Lúcia, unokatestvére, a kilencéves Marto Ferenc és Ferenc húga, a hétéves Marto Jácinta – egy ifjút pillantott meg, aki a Béke Angyalának nevezte magát, és imádságra buzdította őket. Nyár közepén az angyal Portugália őrzőangyalaként mutatkozott be, és arra buzdította a gyermekeket, hogy szeretetből hozzanak áldozatot Istennek. Szeptember végén az angyal az Eukarisztiával jelent meg, és megáldoztatta őket.

A Boldogságos Szűz Mária 1917. május 13-án jelent meg először Cova da Iriában. Arra kérte Lúciát, Ferencet és Jácintát, hogy imádkozzák a rózsafüzért, és hat hónapon át mindig ugyanabban az időpontban jöjjenek el hozzá. Augusztus 13-án a gyermekeket – a jelenések hitelességének kivizsgálásával kapcsolatban – bezárták, ezért a Szűzanya augusztus 19-én jelent meg Valinhosban. A jelenés helyén a magyarok kápolnát építettek, melyet 1956. augusztus 12-én szenteltek fel. A Szűzanya imádságot, áldozatot és engesztelést kért.

Október 13-án hetvenezer ember jelenlétében történt a jelenés és a mindenki számára látható napcsoda. A jelenések kivizsgálása 1929. április 14-én fejeződött be. A megyéspüsök 1930. október 13-án körlevélben kihirdette a jelenések természetfeletti jellegét, és engedélyezte a Fatimai Szűzanya tiszteletét. 1931. május 13-án a teljes portugál püspöki kar elzarándokolt Fatimába, és felajánlották az országot Mária Szeplőtelen Szívének. A felajánlás a Szűzanya különleges oltalmának köszönhetően megmentette Portugáliát a második világháború borzalmaitól. Hálából a portugál asszonyok arany ékszereikből és körülbelül háromezer drágakőből koronát készíttettek, mellyel XII. Piusz pápa 1946-ban Marsella bíboros legátus által megkoronázta a kegyszobrot, és elrendelte Máriának, mint a Világ Királynőjének ünnepét.

40 évvel ezelőtt, 1981. május 13-án, a Fatimai Szűzanya emléknapján merényletet követtek el Szent II. János Pál pápa ellen. A pisztolygolyót a Szentatya elküldte Fatimába, s azt belefoglalták a Szűzanya koronájába.

A Boldogságos Szűz a fatimai jelenések alkalmával három dolgot kért: mindennapi rózsafüzér, ima és engesztelés a bűnösök megtéréséért; Mária Szeplőtelen Szívének tisztelete, különösképpen az engesztelő elsőszombatokkal; a pápa ajánlja fel a püspökök kollégiumával együtt a világot Oroszország külön említésével Mária Szeplőtelen Szívének, és ezt a felajánlást mindig tudatosítsák.

A Fatimai Szűzanya három titkot is közölt a látnokokkal 1917. július 13-án. Az első kettőt Lúcia nővér 1941. augusztus 31-én levélben közölte a megyéspüspökkel. Az első titok a pokol látomása és azoknak a büntetéseknek a jövendölése volt, melyek a világra várnak, ha nem hallgat Mária intésére. A második titok Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletének kinyilatkoztatása volt, mely reménycsillag a világ békéje és a lelkek üdvössége számára. A harmadik titkot Lúcia nővér 1944. június 17-én zárt borítékban adatta át a megyéspüspöknek, aki később a lisszaboni nuncius által eljuttatta azt Rómába.

A fatimai jelenésekhez kapcsolódik a pontevedrai jelenés 1925. december 10-én, amikor a Szűzanya az engesztelő elsőszombati ájtatosságot kérte, továbbá az 1929. június 13-i tuy-i jelenés, mely alkalommal Mária Oroszország felajánlását kérte. E felajánlást 1942. október 31-én XII. Piusz pápa végezte el. 1964. szeptember 21, én a II. Vatikáni Zsinat harmadik ülésszakának végén Szent VI. Pál pápa, 1984. február 25-én Szent II. János Pál pápa Rómában, a Szent Péter téren, a fatimai kegyszobor előtt a világ püspökeivel együtt megismételte a felajánlást.

A fatimai látnokok hősies erényeit az Egyház 1989. május 13-án elismerte. Szent II. János Pál pápa 2000. május 13-án Fatimában boldoggá, Ferenc pápa pedig 2017. május 13-án szentté avatta Ferencet és Jácintát.

(forrás: DIÓS ISTVÁN, Szentek élete)