Marchiai Szent Jakab Montepradonéban született 1394-ben. Perugiában tanult, különösen a jogtudományokkal foglalkozott. A Kisebb Testvérek Rendjébe lépett, ahol teológiát tanult, majd pappá szentelték. Sokat fáradozott az obszervancia felvirágoztatásán. Barátjának, Sienai Szent Bernardinnak kellett mérsékelnie önmagával szembeni, szinte kegyetlen szigorúságát. Egész Itáliát bejárva majdnem húsz éven át harcolt az itáliai fraticellik ellen. Saruban járta be Európát Norvégiától Illíriáig, vitatkozik a zsidókkal Pomerániában, a valdiakkal Dél-Németországban, a huszitákkal Csehországban. Mint a törökök elleni harc hirdetője, barátja és társa, Kapisztrán Szent János művét folytatta; ahol csak megfordult, Jézus legszentebb nevének tiszteletét terjesztette. Dél-Magyarországon, Szegeden is működött, ahol gvardián is volt. Ma is őrzik stallumát. Róma az összes eretnekségek megtérítésére legátussá nevezte ki. A pápa küldetésében érte a halál Nápolyban, 1476-ban.

Marchiai Szent Jakab beszédeiből

A másik jó földbe hullott és százszoros termést hozott. Vagyis az áhítatos szívekbe, melyeket termékennyé tett a Szentlélek ereje. Ebbe veti el az Isten Igéje a bűnbánatot, az alázat violáját, a szeretet rózsáját, a tisztaság liliomát, az istenfélelmet és istenszeretetet, az örökkévalók utáni vágyat, a földiek megvetését, és minden erénynek szépségét. Ó, Istennek drága és szentséges szava! Te világosítod meg a hívők szívét; te üdíted fel az éhezőket, te vigasztalod meg a megtörteket; te termékenyíted meg minden jóval a lelkeket és minden erénnyel virágzóvá teszed őket. Te ragadod ki az ördög torkából a lelkeket, a gonoszokat igazzá teszed és a földieseket mennyeiekké formálod. Szent vagy? Az igehirdetésnek köszönheted. Siratod bűneidet? Az igehirdetésre teszed. Megbocsátod a sérelmet? Az igehirdetésre. Felhagysz rossz indulatoddal? Az igehirdetésre. Türelemre teszel szert és elveszett lelkedet megigazítod? Az igehirdetésre. Hol ismerted meg Istent? Az igehirdetésben. Mi változtatja a gonoszokat jó emberré? Az igehirdetés. Mi űzi el a számtalan rosszat, a gyilkosságot, a paráznaságot, az árulást, a gyűlölködést és efféléket? Az igehirdetés. Mert akik nem hallják az Isten Igéjét, olyanok, mint az állatok. Ugyan mi vet véget a tévedésnek és az eretnekségnek? Az igehirdetés. Mi téríti meg a világot? Az igehirdetés. Ugyan mit bízott Krisztus az apostolokra? Az igehirdetést. Mi veti el a kegyelmeket és az erényeket a lelkekben? Az igehirdetés, mert nem ti vagytok, akik beszéltek. Ó, szentséges igehirdetés! Drágább vagy minden kincsnél! Boldogok, akik szívesen hallgatnak téged, hiszen nagy világosság vagy, megvilágosítod az egész világot. Bernát mondja: „Jóindulattal hallgassuk az Isten szavát, áhítattal fogadjuk be, gondosan őrizzük meg mindazt, ami az üdvösségre vonatkozik. Ne nézzük emberi szónak, hanem valóban az Isten szavának. Akár vigasztal, akár int, akár dorgál, hallgassunk rá.” Amint a hanyag magvető itt-ott elhullajtja, elveszti a magvakat, éppúgy tesz az Isten szavának hanyag hallgatója. Erre mondja Ágoston: „Újra csak megkérdezlek benneteket, testvéreim és nővéreim, mondjátok csak, igazán mit tartotok többre: Krisztus testét vagy Isten szavát? Ha igazán feleltek, akkor be kell vallanotok, hogy nem kisebb az Isten szava, mint Krisztus teste. Nem kisebb annak vétke, aki hanyagul hallgatja Isten szavát, mint aki Krisztus testét hanyagságból a földre ejti.”