P. Mészáros Domonkos OP lelkigyakorlata – 2016. december 17. szombat

Szeretetlángom fénye fogja betölteni a föld minden részét

A lelkigyakorlat összeszedettséget kíván tőlünk. Ma a Szeretetlángról elmélkedünk. Kindelmann Károlyné, Erzsébet asszony 1962 és1985 között írt naplójában azt írja, hogy Mária szavai csilingeltek, Jézus szelíd, olykor határozott hangon szólt hozzá. A Lelki naplót Erdő Péter bíboros úr 2009. június 6-án jóváhagyta, tanúsította, hogy nem mond ellent az egyház tanításának. Jó úton jár, aki követi. Erzsébet asszony hat gyermekével maradt özvegyen. A legidősebb 13 éves, a legkisebb 3 éves volt. Egyedül, súlyos nélkülözésekkel küzdött. Férje halálát követően harmadrendi karmelita lett a budapesti, Huba utcai Kármelben. Életében meghatározó volt a bűnbánat szentsége, a napi Szentségimádás, a szentmise és a szentáldozás. Az Oltáriszentséggel való találkozás elmélyítette benne a Mindenható Isten iránti szeretetet. Dialógus alakult ki Jézus és közte.

Erzsébet asszony példáján mi is megtehetjük, hogy naponta, csak pár percre, hazafelé jövet benézünk a templomba és köszöntjük a Tabernákulumban köztünk lévő Úr Jézust. Ujjongjunk, mint Erzsébet ujjongott, magasztaljuk Mária szavaival Istent. Máriában megláthatjuk, mivé teszi az Isten azt az embert, akit eltölt a Szentlélek. Fontos visszatérnünk az Oltáriszentség imádásához. Emberi kapcsolataink is megújulnak.

A vasárnap megszenteli az emberi életet. A Római Birodalomban nem volt vasárnap. A rabszolgáknak Justitia napján kenyeret osztottak, ezen a napon nem kellett dolgozniuk, ez évi egy szabadnapot jelentett. A keresztények gondolkodásmódjának és hitének köszönhető, hogy szeretetük legyőzte a Római Birodalom bálványait, kivívták a vasárnapot, amit megszentelünk munkaszünettel, közösségek építésével. Hétfőn, az első munkanapon ennek vasárnapi örömnek kellene tovább folytatódni munkában, emberi kapcsolatokban. Ha kimarad a vasárnap megszentelése, rosszkedvűen folytatódnak a hétköznapok, az élet robottá válik.

Az Oltáriszentség legyen életünk középpontja, Jézussal, az Univerzum teremtőjével egyesülhetünk, a tőle-belőle kapott szeretetet átadhatjuk, továbbadhatjuk másoknak. A végtelen Isten vágyakozik, hogy boldoggá tegyen bennünket. Egy csecsemő mosolyában a nap süt le ránk, meg kell ölelnünk, fel kell vennünk őt. Jézusban a végtelen Isten vágyakozik, hogy Ő legyen számunkra a kisütött nap.

Aki nem tud mit kezdeni magával annak üresek a pillanatai, unatkozik, Tv előtt ül, számára értelmetlen a világ. Cseréljük fel ezt a világot tüzes lángú, értékes életre.

Erzsébet asszony naplójában ezt mondja Jézus: „Tegyétek magatokat méltóvá, ne fordítsatok hátat Nekem! Ha már eljöttök, tegyétek szíveteket alkalmassá az állandó egyesülés által. Egy szerető fohász, egy szerető pillantás napközben is, hisz úgy sóvárgok utánatok! Úgyis olyan kevesen jönnek Hozzám, legalább aki Hozzám jön, az legyen igazán odaadó, bensőséges. Ébresszétek fel lelketekben az Irántam érzett bizalmat. Az fáj legjobban, hogy nem bíznak Bennem. Hiába van hitük, ha nincs bizalmuk. Enélkül nem tudnak a közelembe férkőzni. Kérd meg fiaimat, ébresszenek bátorítást a lelkekben, hogy aki küzd, milyen kedves Előttem, hogy a lélek fel ne adja a harcot, mert a szünet nélküli harc növeli bennük az Én kegyelmeimet. Küldjétek őket Édesanyánkhoz. Egyetlen beszédet el ne mondjanak Anyám különös tiszteletének említése nélkül. Leánykám, kívánj Nekem sok lelket! Ez legyen állandó életcélod.” (1962. április 17. I./43.) Tehát az Oltáriszentség és a Szeretetláng lelkisége között szoros kapcsolat van. Mikor kezdődik ez? Reggel. Erzsébet asszony ezt írja naplójában: „Én már az ébredés pillanatában, ahogy elmém is öntudatra ébred, szívem első gondolatával magamat mellőzve és megvetve Neked ajánlom magam, nehogy a gonosz helyet találjon az ébredésnél lelkemben. (1962. május 17. I./66.)

Amikor tudatosodik bennünk a szétszórtságunk, gyöngeségünk, fejfájásunk stb., akkor az nem elvon engem Istentől, hanem éppen ezt megfogalmazom és odaadom magamat a Jóistennek, éppen ezt a törékenységemet, úgy, ahogy vagyok. S ettől kezdve nem azt mondom, hogy egy keresztény az egy nagyon akaratos ember. Azt hisszük, keresztény nagyon okos, céltudatos, küzdeni tudó ember. Nem, de ha azt mondom, nekem nem sikerül kereszténynek lennem, minek erőltessem a dolgot, akkor még mindig magam körül forgok. De ha azt mondom: törékeny vagyok Istenem, bocsáss meg nekem! Máris Isten szeretetében vagyok. Ezzel már nem a magam dolgát intézem, hanem Jézusét, és ez az evangélium. „Fogadj el engem én Uram és én Jó Istenem!” (1962. május 17. I/66) És Jézus azt mondja, mondd el ezt az imát napközben többször. Mondjuk el egész nap, nemcsak ébredésnél.

Tudok egy számítógépes szakemberről, aki mivel nincsen kötött munkaideje és a templom szomszédságában dolgozik, ha elfárad a koncentrálásban, fogja magát és átgyalogol a templomba. De ha valaki ezt nem tudja megtenni, mert kötött munkája van, kötött helyen, az is hogyha elmondja magában: „Fogadj el engem én Uram Istenem!” – evvel már újra Isten jelenlétében van. Mit is mond az Úr Jézus egy másik helyen: „Veled megyek, és egész nap veled is maradok, s ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért.” (1962. szeptember 28. I/115) Tehát Jézus Erzsébet asszonnyal fohászkodik az Örök Atyához irgalomért.

„Hazafelé mentem lelkemben az Ő imádásában elmélyedve, szívem a kegyelem hatása alatt annyira kezdett dobogni, hogy majd összeroskadtam, és csak arra tudtam gondolni: a mi ajkunk most együtt könyörög az Örök Atyához. Én, a kis semmi, a nyomorúságos porszem az Ő ajkaival együtt imádkozom. Akkor kérve kértem Őt: „Imádott Jézusom, úgy vágyom, hogy minél előbb nyilvánosságra kerüljön imádságod, és minél többen átérezzék fenséges szavaid bensőséges óhaját!” (1962. szeptember 28. I/115) – tudniillik a Szeretetláng lelkiségének elterjedését. Ezen felajánlások hatására azt mondja az Úr Jézus Erzsébet asszonynak: „Szenvedéseidet a vértanúságig fogom fokozni.” (1963. február 9. II/79) Erzsébet asszony így folytatja: ”Utána nagy csend lett. Végtelen jóságában elmerülve bocsánatot kértem Tőle az én és családom s egész egyházközségünk megbántásaiért, és engeszteltem Őt mindazok helyett, akik bármely okból megbántották Őt.” (1963. február 9. II/79) Ez azt jelenti, ahol a figyelmem eltávolodna, ahol a kellemetlen szituációk eltávolítanának, éppen ezeket a helyzeteket adom oda felajánlani, és ezek a felajánlások nagyon kedvesek a Jó Istennek. Erzsébet asszony azt mondja Jézusnak: „Úgy akarlak szeretni, ahogyan még egyetlen megtérő bűnös sem szeretett.” (1961-62. I/14) Ez nekünk is lehetőség.

Jézus ezt mondja: „Leánykám, amit a mágnes egyszer magához vonzott, azt többé el nem engedi. Mert ez ellenkezne a természet törvényével. Én sem engedlek el téged és senkit sem, mert ez ellenkezne isteni törvényeimmel, gyengédségemmel. Én elfogadtalak, Szívembe zártalak, és kegyelmeim bőséges tápláléka által Szívem állandó szeretetét nyújtom. Téged pedig arra kérlek, imádkozzunk együtt az örök Atyához irgalomért azokért, akik erőszakkal szakítják ki magukat Istenségem vonzóerejéből.” (1964. augusztus 3. III/179)

Összefügg Fausztina nővér Irgalmasság naplójával, amiben elmondjuk: „Örök Atya! Felajánlom neked szeretett Fiad testét és vérét, lelkét és Istenségét engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért.” És ez a másik rész is összefügg Fausztina nővér fohászával: „Az Én isteni Szent Vérem ott csörgedezik minden ízedben, s ez tesz erőssé és képessé arra a nagy mártíromságra, melyet állandóan elszenvedsz panasz és zokszó nélkül. Most sok mást is felfedek még előtted azért, hogy erőt meríts áldozataid zamatos gyümölcseiből. Amikor felkínáltam kegyelmeimet, lelkem már akkor is örvendezett azon a nagyfokú áldozatkészségen, mellyel azokat magadhoz ragadtad, s szűnni nem akaró együttérzésed egyre inkább fokozta lelkedben kegyelmeim átáradását. Tudod, mit jelent ez? Azt, hogy amilyen gyorsan és amilyen mértékben veszel részt az Én megváltó munkámban, oly gyorsan és nagy mértékben halad előre az a szent ügy, amelyet reád bíztunk.” (1964.december 12. III/205)

„Sorakozzatok fel szorosan egymás mellé, mert az áldozat és ima erejében megtörik a pokoli gyűlölettől égő láng. A gonoszok mindinkább vissza fognak szorulni, gyűlölettől égő lángjuk kialszik, és Szeretetlángom fénye fogja betölteni a föld minden részét.” (1964. december 6. III/204)

Köszönet a felvételért és a gépelésért Csomor Erzsébetnek!