11. nap

Advent 2. hete – Szerda

Izajás

Verjétek melleteket a gyönyörű mezőkért, a termékeny szőlőtőért,

népem földjéért, melyet tüske és tövis ver fel,

minden örvendező házért, a vigadozó városért!

Mert a palota üres lesz, a népes város elhagyott;

az Ófel és az őrtorony barlang lesz örökre,

vadszamarak öröme, nyájak legelője.

Végül kiárad ránk a lélek a magasból,

és a sivatag gyümölcsöskertté válik,

a gyümölcsöskert pedig erdőnek számít.

Jog lakik majd a sivatagban,

és igazság honol a gyümölcsöskertben.

Az igazság műve béke lesz,

az igazság eredménye pedig nyugalom és biztonság örökre.

Népem békés otthonban lakik,

biztonságos hajlékokban és gondtalan nyugalomban.

(Iz 32,12-18)

A hazatérés, az öröm ígérete szólal meg ezekből a szavakból, ami nemcsak a fogságból visszatérő népre vonatkozik, hanem a mi emberi létünkre is. Isten igazsága nem hagyja következmények nélkül a bűnt, de nem is nyugszik bele, hogy az ürességé, az elhagyatottságé legyen az utolsó szó, semmit nem hagy veszni abból, amit alkotott. Isten mindig újraépít minden elromlott kapcsolatot. A lélek kiáradásról szóló prófécia pünkösdkor teljesedett be, ami azt is megmutatja nekünk, hogy Istenhez való fordulásunk alapvetően nem a mi művünk. Isten az, aki ragaszkodik hozzánk, aki kezdeményez, aki minden erejével, találékonyságával maga felé akarja fordítani a szívünket. Az ő műve bennünk a béke, a nyugalom, a biztonság. Az ő számára ez az igazság.

Szó

IGAZSÁG

Kérdés

Mennyiben akarom én megoldani az életemet a magam erejéből?

Át tudom-e adni Istennek az irányítást?

Bízom-e ígéreteiben, még ha ezek nem is rögtön valósulnak meg?

Tudtad?

Az isteni vigasztalásról szóló szövegek miatt Izajást az Ószövetség evangélistájának is nevezik.

10. nap

Advent 2. hete – Kedd

Izajás

Miért mondod, Jákob, és miért szólsz így, Izrael:

»Rejtve van utam az Úr előtt, és Istenem figyelmét igazságom elkerüli«?

Vajon nem tudod? Vagy nem hallottad?

Örökkévaló Isten az Úr, aki a föld határait teremtette.

Nem fárad el, és nem lankad el, bölcsessége kifürkészhetetlen.

Erőt ad a fáradtnak, és az erőtlennek megsokasítja erejét.

Elfáradhatnak a fiatalok, és ellankadhatnak,

s az ifjak is megbotolva eleshetnek;

de akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak,

szárnyra kelnek, mint a sasok,

futnak, és nem lankadnak el,

járnak, és nem fáradnak el.

 (Iz 40,27-31)

Gyakran látni megfáradt keresztényeket, akikből hiányzik a hit öröme, a lelkesedés, sokkal inkább a megkeseredettség jellemző rájuk. Istenkapcsolatunk az egyik legfontosabb erőforrás az életünkben, amit már csak ezért is gondozni kell, mert magától nem növekszik, sőt elsorvad.

Ugyanakkor az is hamis elképzelés, hogy a jó keresztény mindig pörög, soha nem fárad el, nincs szüksége pihenésre, feltöltődésre. Ez a szerep egy hamis áldozat-létbe kényszerít bennünket.

Istenkapcsolatunk inkább legbelsőbb motivációink szintjén hat. Képes az életünket egybefogni, értelmet adni látszólag ellentmondásos vagy fájdalmas eseményeknek, tapasztalatoknak; megőrzi nyitottságunkat, megújulásra ösztönöz, biztonságot ad. Olyan otthon, amiből aztán energiával, lelkesedéssel tudunk elindulni a világba.

Szó

FÁRADTSÁG

Kérdés

A hitem valódi erőforrás az életemben?

A pihenést, feltöltődést luxusnak tekintem vagy kötelességnek?

Tudok-e megújulni? Van-e bennem igény erre?

Tudtad?

Izajás életének nagy részét Jeruzsálemben élte, hívását is a jeruzsálemi templomban kapta, és ez a hely maradt mindvégig küldetésének színtere. Könyvéből kiderül, hogy jól ismeri a város szociális, politikai és kultikus viszonyait.

9. nap

Advent 2. hete – Hétfő

Izajás

Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! – mondja a ti Istenetek.

Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és kiáltsátok neki,

hogy letelt szolgálata, letörlesztette bűnét,

hiszen kétszeresen meglakolt az Úr kezétől minden vétkéért!

Egy hang kiált:

»Készítsétek a pusztában az Úr útját,

egyengessetek ösvényt a sivatagban Istenünknek!

Minden völgy emelkedjék fel,

minden hegy és halom süllyedjen alá;

a göröngyös legyen egyenessé,

és a hegyláncok síksággá!

Akkor kinyilvánul az Úr dicsősége,

és meglátja minden test Isten üdvösségét.

Bizony, az Úr szája szólt.«

(Iz 40,1-5)

A pusztában kiáltó szó a vigasztalás szava. Nem hiábavaló, senkitől nem meghallott ige, hanem szabadulást hirdető szó. A fogságban sínylődő néphez szól a hazatérés ígéretével. Isten számára a puszta, a sivatag, a völggyel és hegyek nem jelentenek akadályt. Az ő jöttét semmi sem hátráltathatja, előtte minden egyenessé lesz.

Isten hazahív engem fogságaimból, elrontott múltamból, mindabból, ami sérülést, sebet okozott. Enyém lehet a megváltottak élete. Semmi nincs bennem, ami az Úr érkezését megakadályozhatná, ami nagyobb, erősebb lenne az ő erejénél, ha én is akarom; ha ígérete elé sietek nyitottságommal, igyekezetemmel, mindazzal, ami segítségemre lehet az Út egyengetésében.

Szó

VIGASZ

Kérdés

Elhiszem-e, hogy Isten nagyobb a bűneimnél, a múltam árnyainál?

Vágyom-e az Úr dicsőségének kinyilvánulására életemben?

Vágyom-e az általa megígért „földre”, amit igazi otthonommá akar tenni?

Tudtad?

Izajás művében a 40. fejezettől kezdődik a vigasztalások könyve. A vigasztalás héber szava azt jelenti: az egyensúlyt vesztett embert az egyensúlyba visszasegíteni és ott megtartani.

8. nap

Advent 2. hete – Vasárnap

Izajás

Majd hallottam az Úr hangját, amint mondotta:

»Kit küldjek el? Ki megy el nekünk?«

Ekkor azt mondtam: »Íme, itt vagyok, engem küldj!«

Erre így szólt: »Menj, és mondd ennek a népnek:

‘Hallván halljatok, de ne értsetek,

és látván lássatok, de ne ismerjetek!’

(Iz 6,8-9)

Visszatérünk Izajás meghívásához, ami felveti számunkra azt a kérdést, hogy mennyire vagyunk készségesek Isten ügyére. Mennyire tudunk azonosulni Izajás lelkesedésével: „Íme, itt vagyok, engem küldj!” Sokszor a vallásosságunk nélkülözi ezt a lendületet, inkább választjuk a megszokottat, a beváltat, ami talán már nem is működik, de ez ad látszólagos biztonságot. Kilépni a megszokottból és elindulni az új felé – nehéz, de bátor döntés, ami talán a bizonytalanba visz, de egyben a megújulás, a változás lehetőségét is hordozza a számomra. Még akkor is, ha gyakran értetlenségbe ütközünk, mintha szavaink, tetteink süket fülekre találnának. Mintha épp ilyen lenne a világunk: hall, de nem ért, lát, de nem ismeri Istent, az igazságot, a helyeset. De Isten mégis küld bennünket, ahogyan Krisztus sem gondolkodott tanítása lehetséges hatásfokán, hanem mint magvető bőkezűen és nagylelkűen mindenhová vetett függetlenül az eredménytől.

Szó

KÜLDJ

Kérdés

Készséges vagyok-e Isten ügyére, merem-e felvállalni?

Hol tudnám az életemben megújítva és bátrabban képviselni a hitemet?

Van-e bennem nyitottság, hogy képezzem, fejlesszem magam, hogy ne elégedjek meg azzal, ami vagyok?

Tudtad?

Izajás három király uralkodása alatt tevékenykedett: Jotam (756-41), Acház (741-25) és Hiszkija (725-657). Mindegyiküknek nehéz történelmi helyzettel kellett megbirkózni: az asszír birodalom hódításaival, de legtöbbször rossz választ adtak a kihívásokra.

7. nap

Advent 1. hete – Szombat

Izajás

A Seregek Urát tartsátok szentnek,

tőle féljetek, és tőle rettegjetek!

Akkor ő szentély lesz,

de botlás köve és botrány kősziklája

Izrael két házának,

háló és csapda Jeruzsálem lakóinak.

Közülük sokan megbotlanak,

elesnek és összetörik magukat,

hálóba kerülnek és fogságba jutnak.

Kösd össze a tanúbizonyságot, pecsételd le a tanítást tanítványaimban!

Várom az Urat, aki elrejtette arcát Jákob háza elől, és benne remélek.

Íme, én és a gyermekek, akiket nekem adott az Úr, jelek és csodák vagyunk Izraelben a Seregek Urától, aki a Sion hegyén lakik.

(Iz 8,13-18)

Isten létének ténye megosztó az emberek között. Akik őt választják, azoknak áldásuk lesz, szentéllyé válik a számukra, találkozássá, kapcsolattá, ami minden mást is megszentel. Akik nem törődnek vele vagy elutasítják őt, azoknak viszont botrány, kő, amiben elesnek. Jézus is beszél arról, hogy az ő második eljövetele őket úgy éri, mint egy csapda.

Olyan világban élünk, amikor ez a második választás a jellemző. A világ szemében mi vagyunk a botlás köve, kellemetlen akadály, ami kizökkent, ami mer ellentmondani az uralkodó értékrendnek, ideológiáknak. Ez a feladatunk: csodává és jellé válni, Isten „kősziklájává”. Ebben kell hitelesnek lennünk.

Szó

KŐ

Kérdés

Miben tudok „kő” lenni a környezetem számára?

Vajon életmódom, életvitelem felkiáltójel tud-e lenni? Megvan-e bennem ennek hitelessége, ereje?

Merek-e jellé válni?

Tudtad?

Izajás írásértő, művelt ember volt, ami könyvének választékos stílusában is megmutatkozik. Tanítványi kör is kialakult körülötte élete folyamán. Az izajási iskola tevékenysége a könyv szerkesztésében, kiegészítésében is megmutatkozik.

6. nap

Advent 1. hete – Péntek

Izajás

Olyanok lettünk mindnyájan, mint a tisztátalan,

és mint a szennyes ruha, olyan minden igazságunk.

Elhervadtunk mindnyájan, mint a falevél,

és bűneink, mint a szél, elsodornak minket.

Nincs, aki szólítaná nevedet,

aki felkelne, hogy beléd kapaszkodjék;

mert elrejtetted előlünk arcodat,

és bűneink hatalmába adtál minket.

De mégis, Uram, atyánk vagy te!

Mi vagyunk az agyag, és te a formálónk,

kezed alkotása vagyunk mindannyian.

Ne haragudj, Uram, oly nagyon,

és ne emlékezz örökké bűneinkre!

Íme, nézd, a te néped vagyunk mindnyájan!

Szent városaid pusztasággá lettek,

a Sion pusztasággá lett,

Jeruzsálem elhagyatottá.

A ház, mely szentélyünk és ékességünk volt,

ahol atyáink dicsértek téged,

tűz martaléka lett,

és romba dőlt minden, ami drága volt nekünk.

Vajon ezek ellenére visszafogod magad, Uram?

Hallgatsz, és még jobban megalázol minket?

(Iz 64,5-11)

Ez a részlet szinte olyan, mint egy bűnbánati zsoltár. Izajás a bűnökről ír, életünk igazi tragédiájáról, azok következményeivel együtt. A bűnbánatban nagyon fontos az őszinteség és a tisztánlátás. Isten előtt nincs mit megjátszani, nincs mit elkendőzni. Ami bennem elakadás, elrontottság, pusztaság, az főként a bűn következménye, ez rejti el előlem Isten arcát. A bűnbánatban helyre áll a rend: „Mi vagyunk az agyag, és te a formálónk.” Köddé válik a magunk igazságába vetett hitünk, ami egyszerre fájdalmas, megrendítő, de ugyanakkor gyógyító is.

A mélyben megszólaló, Isten irgalmasságába vetett remény itt még csak bizonytalan kérdés. Ez a remény, a „de mégis” reménye szívhez szóló tapasztalatunk arról, hogy Isten velünk marad bűneink, nyomorúságaink legmélyén is.

Szó

SZÉL

Kérdés

Mi az, ami bennem elhord(hat) a szél?

Megéltem-e már, hogy „romba dől minden, ami drága volt”?

Megtapasztaltam-e ilyenkor Isten jelenlétét, cselekvését?

Tudtad?

Izajás apját Ámosznak hívták, aki nem azonos az ószövetségi prófétával. Izajás hivatásának családja is részese, feleségét prófétaasszonynak hívja, gyermekei nevéről pedig már tettünk említést.

5. nap

Advent 1. hete – Csütörtök

Izajás

Így szól az Úr:

»Mivel ez a nép a szájával közeledik hozzám,

és ajkával tisztel engem,

szíve azonban távol van tőlem,

és félelmük irántam csak betanult emberi parancs,

azért, íme, én ismét ‘csodásan’ bánok ezzel a néppel, igen ‘csodásan’:

elpusztítom a bölcsek bölcsességét,

és az okosok okosságát elrejtem.«

Jaj azoknak, akik mélyen el akarják

rejteni az Úr elől szándékaikat!

Tetteiket sötétben teszik, és azt mondják:

»Ki lát minket, és ki ismer bennünket?«

Ferde a ti gondolkozástok!

Talán mint az agyag, olyannak számít a fazekas,

hogy az alkotás azt mondhatná alkotójáról:

»Nem ő alkotott engem«,

és a megformált mű azt mondhatná formálójáról:

»Nincs esze«?

(Iz 29,13-16)

A bajaink gyökere sokszor az, hogy akarva-akaratlanul megfordítjuk az élet rendjét, fazekasnak képzeljük magunkat agyag helyett. Két énünk van: a látszatok én-je, aki tisztában van vele, mi a helyes, és kifelé ezt mutatja; és egy belső-én, aki pedig mindeközben a saját akarata megvalósításán ügyködik. S bennünk ez a kettő sokszor úgy összefonódik, hogy már nem is tudjuk, melyikre hallgatunk, melyik szerint cselekszünk. A zsoltáros így imádkozik: „Rejtett bűneimtől tisztíts meg engem, Uram!” (Zsolt 19,13) Talán legfontosabb kérésünk egyike ez a mondat, mert olyan helyre hatol a szívünkben, amit mi sem ismerünk igazán.

Szó

FERDE

Kérdés

Mi az, ami bennem ferde? Hol van bennem kettősség, képmutatás?

Miben van távol a szívem az Úrtól?

Mi vallásosságomban a „betanult parancs”, és mi az, ami a lelkem mélyéről származik?

Tudtad?

Izajás nevének jelentése: Isten üdvössége, Isten az üdvösség, az Úr segít, üdvözít.

4. nap

Advent 1. hete – Szerda

Izajás

Mint a terhes asszony, aki közel van a szüléshez,

vajúdik és kiált fájdalmában,

olyanok voltunk mi színed előtt, Uram.

Fogantunk, vajúdtunk,

mintegy szelet szültünk;

szabadulást nem szereztünk az országnak,

és nem születtek lakói a földnek.

Életre kelnek majd halottaid,

holttestük feltámad.

Ébredjetek és ujjongjatok, akik a porban laktok!

Mert világosság harmata a te harmatod,

és a föld újjászüli az árnyakat.

(Iz 26,17-19)

A bűnbánat, de egész életünk is olyan, mint a vajúdás. Isten nélkül azonban csak „szelet szülünk”, csak olyat, ami meddő, mulandó, élettelen, hiábavaló, és eltűnik. Az Isten kegyelme nélküli bűnbánat olyan, ami csak kétségbeeséshez vezet, pusztán marcangoló bűntudat. Nélküle, az Ő szeretetének tudata nélkül nem szabad magunkra tekintenünk, mert szabadulást nem szerezhetünk, csak még mélyebbre kerülünk.

Életünk igazi gyümölcsei is küzdelmek, vajúdás által bontakoznak ki. Jézus is beszél a szülő asszony fájdalmáról, akinek szomorúsága örömre változik, miután megszülte magzatát. Az örömöt, az életet Isten adja. Ő kelt bennünket életre, ő emel fel a porból, az ő kegyelmének harmata teremt újjá. Az igazi bűnbánatban ennek a harmatnak megtermékenyítő erejére hagyatkozunk.

Tekinthetek úgy életem vajúdásaira, mint amikben ott van az igazi élet ígérete. Semmilyen küzdelmem, szenvedésem nem hiábavaló. De ez a mostani fájdalom része a majdani örömnek, az üdvösségemnek.

Szó

VAJÚDÁS

Kérdés

Hol vannak küzdelmek az életemben?

Tudok-e ezekre úgy tekinteni, mint amikből valami jó fog születni?

Tudatosítom-e, hogy vajúdásaim a továbblépés, a növekedés ajándékát hordozzák magukban?

Tudtad?

Izajás próféta tevékenységének körülményeiből arra lehet következtetni, hogy előkelő származású volt, a próféták közül egyedülálló kapcsolata volt a királyokkal és a magasabb udvari körökkel. Közvetlenül beszélt az uralkodóval, úgy intézte hozzá szavait, ahogyan egyik próféta sem tehette. Bejárása volt az ország előkelő köreihez, egyenrangúként tárgyalt velük, és kiválóan értette gondolkodásmódjukat, amit ironikusan bölcsességnek és okosságnak nevezett (ld. holnap).

3. nap

Advent 1.hete – Kedd

Izajás

DAL A SZŐLŐSKERTRŐL

Hadd énekeljek kedvesemről, szerelmesem énekét szőlőjéről!

Szőlője volt kedvesemnek termékeny hegytetőn;

körülásta, és a kövektől megtisztította, majd beültette nemes szőlővel;

közepén tornyot épített, sajtót is vájt benne;

és várta, hogy szőlőfürtöt teremjen, de vadszőlőt termett.

Most hát, Jeruzsálem lakói és Júda férfiai,

tegyetek igazságot köztem és szőlőm között!

Mit kellett volna még tennem szőlőmmel, amit nem tettem meg vele?

Amikor azt vártam, hogy szőlőfürtöt teremjen, miért vadszőlőt termett?

Most pedig hadd adjam tudtotokra, mit teszek szőlőmmel!

Eltávolítom sövényét, hadd pusztítsák el;

lerombolom kerítését, hadd tapossák össze.

Pusztává teszem:

nem metszik meg többé, és nem kapálják,

fölveri a tövis és a tüske;

és megparancsolom a felhőknek, hogy esőt ne hullassanak rá.

Bizony, a Seregek Urának szőlője Izrael háza,

és Júda férfiai az ő gyönyörű ültetvénye;

jogot várt, de íme, csak visszaélés van,

igazságot, de íme, csupa jajveszékelés!

 (Iz 5,1-7)

Izajás a szőlőskert hasonlatával beszél a választott népről, de ezt értelmezhetjük a saját életünkre vonatkozóan is. Ezekben a szavakban megszólal Isten fájdalma, amikor életünk terméketlenségét látja. Ő arra szánt bennünket, hogy életünk termékeny legyen, hogy vele együtt kibontakoztassuk magunkat, „megműveljük” mindazt, akik vagyunk a magunk és mások javára. Jézus is arra hív minket, hogy gyümölcsöt teremjünk, maradandó gyümölcsöt (vö.: Jn 15,16).

Advent annak az ideje is, hogy rátekintsek életemre, elvessem bűneimet, engedjem, hogy Isten keze gyomláljon, metsszen, hogy Krisztus érkezése, Isten végső kegyelme termékeny talajra találjon bennem.

Isten igazságossága nem engedi, hogy munkálkodása hiábavaló legyen. Bűneim magukban hordozzák az elsivárosodás következményét, amit az ószövetségi szemlélet úgy fogalmaz meg, mint Isten büntetése. De nem ez Isten végső szava, Ő mindig felkínálja megbocsátás, a megváltás, az élet lehetőségét.

Szó

TERMÉKENY

Kérdés

Vajon Isten mit gondolhat, amikor életemre tekint?

Mivel kapcsolatban érezhet fájdalmat?

Mi bánthatja igazságosságát? Hol van szükségem az ő irgalmára?

Hol van életemben elakadás, terméketlenség, magamba fordulás, hol termek „vadszőlőt”?

Tudtad?

Izajás próféta gyermekeinek szimbolikus nevet ad (ez nem volt szokatlan a próféták esetében), ami utal népének jövőbeli sorsára, tetteik, Istentől való elszakadásuk következményeire, a választott népet leigázó asszír hatalomra, a fogságra és a majdani szabadulásra: Seár Jasub („A maradék visszatér”) és Maher-salal-kas-baz („Rabolj gyorsan, prédálja hamar”).

2. nap

Advent 1. hete – Hétfő

Izajás

Mosakodjatok meg, tisztítsátok meg magatokat,

távolítsátok el gonosz tetteiteket szemem elől!

Hagyjatok fel azzal, hogy rosszat cselekedtek,

tanuljatok jót tenni!

Keressétek a jogot,

siessetek segítségére az elnyomottnak,

szolgáltassatok igazságot az árvának,

védelmezzétek az özvegyet!

Jöjjetek, és szálljunk perbe!

– mondja az Úr. –

Ha vétkeitek olyanok is, mint a skarlát,

fehérek lesznek, mint a hó;

ha vörösek is, mint a bíbor,

olyanok lesznek, mint a gyapjú.

 (Iz 1,16-18)

A próféta számára alapvető tapasztalat, hogy Isten az ember után nyúl, megmentő szándékkal. Isten mindig tud új kezdetet adni, még a leglehetetlenebb helyzetben is, nem mond le rólunk, irgalma mindig nagyobb az ember bűnénél. Arra kér, hogy szakítsunk a rosszal, hogy irgalmas szeretete helyrehozhassa bennünk mindazt, amit a bűn elrontott. Az ember erre önerejéből nem képes, de Isten számára nincs lehetetlen. Nincs olyan bűn, nincs olyan seb, nincs olyan veszteség, amit ő ne tudna helyrehozni, meggyógyítani.

Isten mindig ezzel a szándékkal fordul hozzám. Nem mond le rólam. Ahol leginkább megterhelnek a bűneim, a múltam, az, amit elrontottam, aminek a negatív következményeit hordozom, Isten keze ott is meg tud érinteni irgalmával.

Szó

FEHÉR

Kérdés

Milyen érzéseket, asszociációkat kelt bennem ez a szó?

Hol tudok azonosulni magamban a „fehérséggel”?

Hol, miben élem meg, hogy piszkos vagyok?

Megtapasztaltam valamikor konkrétan, hogy Isten fehérré tudja tenni azt, ami „skarlát”?

Tudtad?

Izajás próféta könyvét legalább három különböző személy írta, de ez nem volt szokatlan az ókorban. Összekapcsolja őket a hasonló látásmód. Talán mester-tanítványi kapcsolat is fennállt köztük.

Az „első” Izajás nevéhez fűződik az 1-39. fejezet; a második-Izajáshoz (Deutero-Izajás) a 40-55. fejezet, ez a babiloni fogság idején keletkezett (Kr. e. 597-538); míg a harmadik-Izajás (Trito-Izajás) az 56-66. fejezeteket írta. Ebben a korban bevett szokás volt az első tekintély neve alatt összeszerkeszteni rokon témájú és szemléletű írásokat, ez nem hamisítás volt, a kinyilatkoztatás hitelessége ezzel nem sérült.